A Bács-Kiskun megyében előkerült leletek az Árpád-kori magyarokról, a mongol hódításról és a kunok életéről is tanúskodnak. Tázlár területét a 11. század végétől 1241-ig Árpád-kori magyarok népesítették be.

Gallina Zsolt ásatásvezető régész tájékoztatása szerint a terület a tatárjárás idején néptelenedett el, majd a 13. század második felében kunok lepték el. Az egykori halasi járás egyik legnagyobb régészeti lelőhelyén végeznek feltárást Tázláron, amelyet a nép nyelve Templomhegy néven őrzött meg. A nagy kiterjedésű homokdombon az első sírok még 2002-ben kerültek elő területrendezés során, majd a lelőhely több részletének szakaszos feltárását követően idén folytatódtak a munkák. A lelőhely érdekessége, hogy az Árpád-kori sírmezőt és a templomot hármas körárok övezte. A szakemberek azt feltételezik, hogy az árkok a temető aktuális határait jelezték, de feltehetően a mongolok ellen védelmi funkcióval is bírtak. 

 

Találtak egy öreg házaspárt is, akiket egymást átölelve, közös sírgödörben temettek el

 

A rengeteg használati tárgy mellett, több eltemetett csontváz is előkerült. Az egyik árokszakaszban egy hasra fektetett halottat találtak a régészek, akit feltehetően még a tatárjárás idején hantoltak be ide. Pár évvel korábban egy hasra fektetett, hátra kötözött kezű csontváz is előkerült. Fejénél öt vassarlót, lábánál kést, körülötte az árokból származó köveket találtak. A közösségből kivetett és rendellenesen eltemetett egyén a büntetés minden formáját megkapta. Mostanáig mintegy ötszáz sírt tártak fel, a templomok közelében tovább folytatják a feltárást, egymás alatt és felett, két-három, akár négy rétegben, legalább száz sírral számolnak idén is. 

 

/T.D.