Egy fejlett településszerkezetű, 12. századi és egy 10. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán.

Az északi elkerülő út második ütemének három kilométeres nyomvonalán a régészek három helyszínen végeznek megelőző feltárásokat. A munkálatok során a hetényegyházi templom mellett egy szarmata kori településrészlet épületeinek alapjait és hatvan kutat tudtak rekonstruálni. Egy másik helyszínen egy 10. századi, Árpád-kori település kisebb részletét tárják fel. Egy harmadik területen pedig csaknem hétezer négyzetméteren egy korai magyar település két fázisát sikerült megfigyelni. 

 

 A májusi próbaásatásokat során feltárt, az időszámítás előtti 6. századból származó szkíta spirálcsüngőcske Kecskemét-Hetényegyháza határában

 

Az ásatások során eddig jelentős mennyiségű kerámiatöredék, valamint az 1140 és 1160 közötti időszakból származó ezüstpénzek is előkerültek.  Jól kivehető a települést körbekerítő árok és a tizenöt, félig földbe mélyített, egytől egyig kemencével rendelkező lakóépület. A házak szabályosan helyezkednek el utcaszerű rendszert követve, ami ritka az Árpád-kori települések esetében. A régészek pusztulásrétegnek nem találták nyomait, ami arra utal, hogy a település nem élte meg a tatárjárást, feltehetően már a 12. század végén elvándoroltak az itt élők. 

/T.D.

Címkefelhő