Újabb csúcsokat dönt az e-kereskedelem

A hazai e-kereskedelem továbbra is sikertörténet a maga nemében, habár az eddigi növekedési ütem lassulni látszik. E-kereskedelmi szakértők szerint a mostani lineáris növekedés megfelel a várakozásoknak; a 18 százalékos éves növekedési ütem messze megelőzi az európai piacok átlagát, azonban nem minden tekintetben teljesítünk ilyen jól…

A hazai e-kereskedelem háromszor gyorsabban bővül, mint a hagyományos kiskereskedelem. Az ágazat továbbra is dinamikusan bővül, 2017-ben a várakozásokat is túlszárnyalva elérte a 360 milliárdos forgalmat. Tavaly hatból öt webáruház jobb évet zárt, mint az azt megelőző évben; ehhez az arányhoz jelentős mértékben hozzájárult az egyre hangosabb Fekete Péntek és a kimagasló teljesítményt eredményező karácsonyi időszak is.

A Fekete Péntek a nagyoké

A Black Friday szerepe elvitathatatlan az éves tendenciák sorában. Egyetlen napon 27 milliárd forint vándorolt a webáruházakhoz, ami a Q4-es teljes forgalom ötödét jelenti. Még drámaibb az összehasonlítás, ha a Fekete Péntek 27 milliárdos teljesítményét a 72 milliárdos első negyedévhez próbáljuk hasonlítani.

Nem túlzás azt állítani, hogy egyetlen nap meghatározhatja a webáruház éves teljesítményét. A Black Friday néven elhíresült akció meghonosításában kulcsszerepet játszó Extreme Digital nem bízta a véletlenre a dolgokat 2017-ben; a nemzetközi esemény előtt egy héttel megtartotta a saját Fekete Péntekjét, majd a nemzetközi felhajtást kihasználva újabb akciókkal jelentkezett az esemény napján is. Vannak webáruházak, akik ennél is messzebbre mentek. A feltörekvő cseh tulajdonú Alza webáruház az esemény után hónapokkal is a „Fekete Péntek” hívószót használta az akciók kihangsúlyozására, ám ezek az ajánlatok már nem idézték a Black Friday rendkívüli kedvezményeit.

A Fekete Péntek meghonosodása bizakodással töltötte el a piac kisebb szereplőit, de bebizonyosodni látszik, hogy az eseményt csak a nagy webáruházak tudják a saját hasznukra fordítani. Ők képesek jelentős raktárkészleteket felhalmozni, jobb tárgyalási pozícióban vannak a gyártókkal és a beszállítókkal szemben, illetve ők képesek komoly marketingkampányt építeni az esemény köré. Ezzel szemben a piac kisebb szereplői úgy érzik, nem maradhatnak ki az akcióból, de esetükben a reális cél sokkal inkább a piacvesztés minimalizálása, mint a jelentős profitszerzés.

Egyre nehezebb betörni Magyarországra

E-commerce szakértők szerint a folyamatos árverseny és a kisebb márkaismertséggel rendelkező webáruházak folyamatos növekedése egyre nehezebbé teszi a magyar piacra történő belépést. Habár a hazai e-kereskedelem még mindig rendkívüli sebességgel bővül, az ország egyre nehezebb tereppé válik a közép-európai régiós webáruházak számára. Ennek ellenére az Alza személyében új szereplő lépett a színre, nem titkolva szándékát, hogy már 2018-ban a harmadik legnagyobb e-kereskedő szeretne lenni Magyarországon.

Egyes szakértői vélemények viszont arról szólnak, hogy a hazai webáruházak száma még mindig túl alacsony ahhoz, hogy erős e-kereskedelmi környezetről beszélhessünk. Ezt támasztja alá a holland Dataprovider cég kutatása is, ami gépi tanuláson alapuló módszerekkel igyekezett felmérni az egyes országokban működő webáruházak számát. A kutatás szerint Magyarországon nagyjából 13 ezer online shop létezik, ami igencsak alacsony számnak tekinthető a 175 ezer német, a 108 ezer brit vagy a 82 ezer holland webáruház mellett. 

Magas várakozások a következő évekre is

Az előrejelzések alapján lineáris növekedésre számíthatunk a következő három évben. Ez kellő biztonságot jelenthet az induló webáruházak számára, ugyanakkor egyre erősebb konkurensek megjelenésével kell számolni a kisebb szegmensekben is. 

Ugyanakkor megfigyelhető a kisebb szereplők egyre tudatosabb piaci jelenléte. Egyre több szereplő építi tudatosan a forgalmi forrásait. Míg néhány éve a marketing a „reklámozást” jelentette, ma már tudatosan használják az ár-összehasonlító oldalakat, mérik a kattintás alapú hirdetéseik megtérülését, valósi SEO megoldásokat használnak és elhagyják azokat a display jellegű hirdetéseket, ha azok megtérülése nem kielégítő. Egyre többen törekszenek a konverzió és az átlagos kosárérték tudatos növelésére, ezzel biztosítva a magasabb bevételek elérését.