Magyar földbe, magyar vetőmagot.
Fenti mondat hitvallása és ars poétikája is a Kiskun Kutató Központ igazgatójának Prof. Dr. Samir Radynak. Különösen jó érzés ezt egy olyan ember szájából hallani, akit ez a haza tett magyarrá már több, mint négy évtizede. A kiváló szaktekintély egy olyan kutatóintézet vezetője, ahol minőségi magyar vetőmagot állítanak elő az ország több pontján is, így Kiskunhalason kívül Budapesten, Tamásiban, Kalocsán és Nagykanizsán.

Prof. Dr. Samir Rady

Prof. Dr. Samir Rady
A gabonafélék és a napraforgó mellett a legjelentősebb eredményeket a kukorica vetőmagok előállításában érték el. Nevük nemzetközi szinten ismert és elismert. Samir Rady élharcosnak számít a génkezelt kukoricatermesztés elleni tiltakozásban. Reméli, hogy a jelenleg is érvényben lévő moratórium végleges marad és a génkezelt kukoricát kitiltják a termelésből. - Több mint egy évtizede téma ez, de sajnos nem megfelelő az a szakmai háttér, amely egyértelműen kimondaná, hogy káros a génkezelt kukorica termesztése szögezi az igazgató. - Egy génmódosítás esetén változás történik az anyagcserében és vizsgálják nagyon régen, de nem tudták megállapítani, hogy hasznos vagy sem.

Szuper korai érésű hibrid
Teljesen világos, hogy egy anyagcsere változás esetén, minden változás láncszerűen tovább hat a
hasznosítás során a fogyasztóra. Úgy az állatok esetében, mint az emberi szervezetnél. Ez az egész történet a növény védőszert gyártó multinacionális cégek kizárólagos üzleti érdeke. Ebbe a csapdába azonban nem szabad belesétálni. Az is megállapításra került tudósok által, hogy a daganatos megbetegedések esetében is felelőssé tehető a génkezelt kukorica. A nagy termelő országok mint Románia, vagy akár Magyarország nem engedték be szerencsére a génkezelt kukoricát és úgy látom, hogy egyre inkább enged Amerika is ennek a nyomásnak, hiszen csökkenőben van náluk a génmódosított területek aránya és az exportjuk is veszélybe került.
Magyarországon korábban másfél millió hektár siló és kukorica terület volt, most egy millió hektár.

Nagy hozamú silóhibridek
Túltermelés van, hiszen az állattenyésztésünk jelentősen lecsökkent. Exportáló ország lettünk főként az arab országokba, Afrikába, ahol tilos a génkezelt kukorica. Ha a piacainkat meg akarjuk őrizni, akkor ehhez kell tartani magunkat. Fontos tudni, hogy az egyik legfontosabb takarmányozási alapanyag. A nemesítésben fejlettek vagyunk és nem szabad elfelejteni, hogy olyan környezeti adottságokkal rendelkezünk, ami kedvez a minőségi kukorica termesztésnek és a magyar gazdaságot is fejleszteni lehet általa.
Bács Megyeháza
Szólj hozzá a fórumon!
Bács-Kiskun megye Online

Szuper korai érésű hibrid
Teljesen világos, hogy egy anyagcsere változás esetén, minden változás láncszerűen tovább hat a
hasznosítás során a fogyasztóra. Úgy az állatok esetében, mint az emberi szervezetnél. Ez az egész történet a növény védőszert gyártó multinacionális cégek kizárólagos üzleti érdeke. Ebbe a csapdába azonban nem szabad belesétálni. Az is megállapításra került tudósok által, hogy a daganatos megbetegedések esetében is felelőssé tehető a génkezelt kukorica. A nagy termelő országok mint Románia, vagy akár Magyarország nem engedték be szerencsére a génkezelt kukoricát és úgy látom, hogy egyre inkább enged Amerika is ennek a nyomásnak, hiszen csökkenőben van náluk a génmódosított területek aránya és az exportjuk is veszélybe került.
Magyarországon korábban másfél millió hektár siló és kukorica terület volt, most egy millió hektár.

Nagy hozamú silóhibridek
Túltermelés van, hiszen az állattenyésztésünk jelentősen lecsökkent. Exportáló ország lettünk főként az arab országokba, Afrikába, ahol tilos a génkezelt kukorica. Ha a piacainkat meg akarjuk őrizni, akkor ehhez kell tartani magunkat. Fontos tudni, hogy az egyik legfontosabb takarmányozási alapanyag. A nemesítésben fejlettek vagyunk és nem szabad elfelejteni, hogy olyan környezeti adottságokkal rendelkezünk, ami kedvez a minőségi kukorica termesztésnek és a magyar gazdaságot is fejleszteni lehet általa.
Bács Megyeháza
Szólj hozzá a fórumon!
Bács-Kiskun megye Online