A Forrás című folyóirat immáron negyvenegyedik évfolyama jelenik meg 2009-ben. A folyóiratot a valóságirodalom és a szociográfiai törekvések támogatása jellemezte eddigi története során, miközben figyelemmel kíséri a teljes, így a hazai és a határainkon túli magyar irodalom főbb törekvéseit is. A lap szerkesztői feladatuknak tartják a társadalom változásainak, átalakulásának írói, helyzetelemző esszékkel való nyomon követését. A Forrás, szerkesztői megítélése szerint határozott arculattal bír, őrzi korábbi évfolyamainak a valóságirodalomhoz, tényirodalomhoz való elkötelezettségét, és követi azokat a változásokat is, amelyek a magyar irodalomban lezajlanak.

Hatvani Dániel

A Forrás indulása után szociográfiai törekvéseiről volt ismert, a szociográfiai látásmód áthatotta a Forrás egészét, Zám Tibor, Hatvani Dániel, Kunszabó Ferenc szinte számról számra új írásokkal jelentkezett. Mellettük az évek során felvonult jóformán az egész magyar szociográfusi gárda, az országon belülről és a határokon túlról is. A szociográfiákban érintett témakörök szinte áttekintethetetlenek: így találunk a mindennapi élet (és halál) kérdéseivel foglalkozó írásokat, a népesedéssel kapcsolatos szociográfiákat, emlékezetes, hogy a romló demográfiai helyzetről az irodalom tudósított elsőként, aztán a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozó szociográfiákat, a szexualitással foglalkozó írásokat, e téren mindenképpen meg kell említenünk Vajda Máriának a balmazújvárosi népi szexualitást bemutató "történelmi-néprajzi" tanulmányát-szociográfiáját, a néprajz egyébként is szoros szálakkal kapcsolódott a szociográfiai irodalomhoz, s ez természetesen a Forrásban is megmutatkozott.



A Forrás szerkesztőségében (Szekér Endre, Füzi László, Komáromi Attila, Buda Ferenc, Pintér Lajos)

Messzire vezetne, ha a lap szerzőit igyekeznénk felsorolni. Szerzője volt a lapnak Illyés Gyula, Németh László, Pilinszky János, Weöres Sándor, Sütő András, Faludy György, a ma élő jeles írók, költők közül Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Tandori Dezső, a sor még sokáig folytatható. A Forrás mindig kiemelten foglalkozott Bács-Kiskun megye szellemi hagyományával és jelenével. Katona József, Petőfi Sándor, Kodály Zoltán, Tóth Menyhért életművével - hogy csak a legnagyobbakat említsük - több tematikus számmal, összeállítással is foglalkoztak.

A lapot 1969-ben alapította Bács-Kiskun Megye Tanácsa, a rendszerváltást követően a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a lap gazdája. A lap alapító főszerkesztője Varga Mihály volt, ezt a posztot 1972-1988 között Hatvani Dániel látta el, 1989-től Füzi László vezetésével tevékenykedik a folyóirat. A kezdetektől a lapnál vagy a lap körül tevékenykedett a lappal jelenleg is kapcsolatban álló Buda Ferenc, Szekér Endre; 1976-tól Pintér Lajos, majd a nyolcvanas évek végétől Dobozi Eszter és Komáromi Attila. Ugyancsak meghatározó szerzője-szerkesztője volt a lapnak Zám Tibor. A szerkesztőség tagjai megbecsült résztvevői a magyar irodalmi életnek, munkáik különböző lapokban, folyóiratokban jelennek meg. Valamennyiük több önálló kötet szerzője, számos megyei és országos irodalmi díj kitüntetettje. 2005-ben Buda Ferenc költőt Kossuth-díjjal tüntették ki.




Forrás Kiadó



Szólj hozzá a fórumon!


Bács-Kiskun megye Online