„Én esküszöm a mindenható Istenre, ki védi az igazságot, és a hitszegő árulót megbünteti, esküszöm, hogy hazánk szabadságából egy hajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltatni nem engedek, esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, míg karomat felemelhetem. A magyarok Istene úgy segéljen és áldjon meg engemet!”

Kossuth Lajos szegedi toborzóbeszédének gyakran idézett sorait kell kölcsönöznöm, mert csak ekkora földi nagyság méltó arra, hogy gondolatai egy ma élő nagyszerű ember munkásságát a magasba emeljék.

 

 

 

Az ácsi ütközetet (1849. aug. 31) megörökítő litográfi ának is helye lesz a múzeumban.

Máday Norbertről van szó, aki mint sportoló, mint a kung-fu nagymestere talán ismertebb közéleti szereplő, mint műgyűjtő. A megyeszékhelyen élő harmincas évei végén járó megszállott fiatalember 21 éves kora óta tanulmányozza és gyűjti a magyar és az európai hadtörténeti emlékeket.

A történelem iránti érdeklődése és hazaszeretete irányított figyelmét a régi fegyverek világa felé. Különösen a 48-49-es szabadságharc ereklyéit gyűjti, időt és fáradságot nem kímélő kutatómunkával. Ma már az elsők között jegyzik a nevét, tisztelik állhatatosságát, hiszen megmentette a történelmünk egy darabját. A magyar újkori történelem legdicsőbb korszakának a „kincseit” kutatja fel és szerzi

meg hatalmas áldozatvállalással.

Máday Norbert (balra) gyűjteményének kecskeméti elhelyezését Nyitrai
András országgyűlési képviselő is nagy odaadással szorgalmazza.

A szerény gyűjtőt Nyitrai András országgyűlési képviselő is önzetlen pártfogásába vette, felismerve azt a mérhetetlen értéket, amit Norbert a magyaroknak akar megmenteni. Általa lehet talán Magyarország első(!) 48-as múzeuma Kecskeméten. Bács-Kiskun megye vezetése ezért most azon munkálkodik, hogy állandó helyet találjon a gyűjteménynek,hogy örök biztonságban és közkinccsé lehessen mindaz, amiről már csak a történelem könyvekből értesülhet nyomokban a mai kor embere. A vásznakon megörökített csatajelenetektől, a zsánerképekig, nyomtatványokon, korabeli újságokon, fotókon, kéziratokon és könyveken át a dísz-szablyákig, honvédegyenruhákig, különböző érmékig és szépművészeti tárgyakig, szinte felsorolni is lehetetlenség a rengeteg csodát, amit Máday Norbert eddig összegyűjtött. Már önmagában őt hallgatni is hatalmas élmény. Nem csak azért, mert minden egyes darabnak ismeri a történetét, hanem mert percnyi pontossággal tudja mivé lett a történelem folyamán a 48- as hagyaték, miként áramlott ki az országból, Erdélyből, a Felvidékről, miként vált kereskedők martalékává, piaci tárggyá, vagy miként dohosodott éppen egy pince mélyén.

 

- Tizennyolc éves voltam, amikor az ecseri piacon arra figyeltem fel, hogy magyar kardokra

alkudozik egy olasz. Akkor érintett meg először igazán, hogy el akarják vinni innen azt, ami a

miénk, ami minket illet, ami a magyarok öröksége. Aztán minden erőmmel azon voltam, hogy

mindent tartsunk itt, amit csak lehet, hogy a nemzetnek az a rétege, akinek még a való világ és

egyéb televíziós agymosás nem vette el a józan ítélőképességét és őriz a lelkében valamit a magyarságából, az részesülhessen ebben a látványban – meséli a gyűjtő, az író.

Hiszen huszonnyolc évesen írta meg a Fegyverrel a szabadságért 1848-49 című könyvét és két éve látott napvilágot az „ Egy nemzet vívta szabadságharcát” című csodálatos könyve.

 

 

Lázár Vilmos honvéd ezredes díszszablyáját Máday Norbert találta meg és azonosította.

Ő találta meg és azonosította be Lázár Vilmos honvédezredes aradi vértanú „elveszett” szablyáját és Beöthy Ödön kormánybiztos ismeretlen díszszablyáját. Iskolák felkérésére rendszeresen tart órákat

a szabadságharc eseményeiről, fegyvereiről. Felvidéken több alkalommal is előadásra kérték fel március 15-én. Azt mondja húszéves gyűjtőmunkája mögött rengeteg kilométer áll, de most már a tárgyak találják meg őt.

– Óvó és őrző kezek hozták el eddig is és ezután is. A jó Isten az én vezérlő tábornokom, hiszem,

hogy nincsenek véletlenek – mondja és elmesélte, miként akadt rá a Nemzeti dal eredeti nyomtatására egy ’48-as könyv bőrkötése alatt. Máday Norbert fontosnak tartja, hogy a fiatalabb generáció is megismerje, tovább őrizze 1848 eszméit, a magyarságtudat ápolása és erősítése mellett. Csoda-e hát, ha két éves kislánya Csenge, hibátlanul szavalja a Nemzeti dalt és fia Botond is pontosan tudja már öt évesen, hogy hogy hívták a nagyságos fejedelmet.

Az pedig Nyitrai András külön érdeme, hogy a Megyeháza az első sajtóorgánum, ami hírt adhatott

Máday Norbert gyűjteményéről.

 

Bács Megyeháza

 

Szólj hozzá a fórumon!



Bács-Kiskun megye Online