Magyar-szerb közös vegyeskamara alakult Kecskeméten
Az aláírást követően a közös vállalkozó konferencia megnyitóján Gaál József, a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: "ebben a recessziós időszakban fontos igazán, hogy új kapcsolatokra leljünk". Bányai Gábor, a vállalkozói fórum megnyitásán úgy fogalmazott, "nem a történelmi múlt sérelmei, hanem a jövő lehetőségei felé kell fordulnunk kétoldalú kapcsolatainkban".
Bács-Kiskun elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy már a '90-es évek elején ésszerű lett volna megalapítani a közös kamarát, ám az, hogy ez a múltban nem sikerült, nem jelentheti azt, hogy a kihívást ne lehetne teljesíteni a jövőben. Mint elmondta, a bácskai térség lakói jól tudják, hogy a határszéleken együttműködnek az emberek régóta, így ott már kialakultak a megfelelő gazdasági kapcsolatok.
Bács-Kiskun elnöke szerint azonban kevés számú magyar-szerb vegyesvállalat jött létre az elmúlt időkben, épp ezért jó lenne, ha a jövőben Bács-Kiskun egyfajta kapu, vagy hídszerepet tölthetne be Szerbia és az EU felé. Bányai Gábor fölhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy Vajdaság tartomány képviselőházának elnökével épp a napokban írtak közös levelet a magyar miniszterelnöknek, amelyben az IPA-programok kiírására kérik a kormány vezetőjét; továbbá utalt arra, hogy nem csak az IPA-ban, hanem az EGTC-forrásaiban is eurómilliók várnak arra, hogy a határainkon fejtsék ki pozitív hatásaikat. A vállalkozók számára az egyik legfontosabb érték a kiszámíthatóság. Erre utalva Bányai Bács-Kiskunt politikai értelemben úgy jellemezte, hogy "itt nem születnek nagy horderejű döntések politikai konszenzus nélkül".
A Bánát, Bácska, Szerémség, Tolna és Vajdaság által behatárolt területet Bányai úgy jellemezte, hogy 2 millió hektár nagyon jó minőségű szántóföld áll rendelkezésre, ahonnan 20-25 millió ember öko- és bioélelmezését lehetne megoldani. "Lehet, hogy kár a befektetőre várnunk, ehelyett arra kellene építeni, amink van" - utalt Bányai a tetemes földterületre, mely körülöleli ezt a térséget. Köszöntőjének zárásaként Bányai azt kívánta az egybegyűlteknek, hogy az új magyar-szerb vegyeskamara működjön legalább olyan jól, mint a rendszerváltást követően létrehozott amerikai-magyar vagy német-magyar, és ehhez hozzátette: "ami jó a szerbeknek-magyaroknak a határ túloldalán, az jó a magyaroknak-szerbeknek a határ innenső oldalán", majd "sikeres száz évet" kívánt a magyar és szerb vállalkozóknak.
Bács-Kiskun elnöke szerint azonban kevés számú magyar-szerb vegyesvállalat jött létre az elmúlt időkben, épp ezért jó lenne, ha a jövőben Bács-Kiskun egyfajta kapu, vagy hídszerepet tölthetne be Szerbia és az EU felé. Bányai Gábor fölhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy Vajdaság tartomány képviselőházának elnökével épp a napokban írtak közös levelet a magyar miniszterelnöknek, amelyben az IPA-programok kiírására kérik a kormány vezetőjét; továbbá utalt arra, hogy nem csak az IPA-ban, hanem az EGTC-forrásaiban is eurómilliók várnak arra, hogy a határainkon fejtsék ki pozitív hatásaikat. A vállalkozók számára az egyik legfontosabb érték a kiszámíthatóság. Erre utalva Bányai Bács-Kiskunt politikai értelemben úgy jellemezte, hogy "itt nem születnek nagy horderejű döntések politikai konszenzus nélkül".
A Bánát, Bácska, Szerémség, Tolna és Vajdaság által behatárolt területet Bányai úgy jellemezte, hogy 2 millió hektár nagyon jó minőségű szántóföld áll rendelkezésre, ahonnan 20-25 millió ember öko- és bioélelmezését lehetne megoldani. "Lehet, hogy kár a befektetőre várnunk, ehelyett arra kellene építeni, amink van" - utalt Bányai a tetemes földterületre, mely körülöleli ezt a térséget. Köszöntőjének zárásaként Bányai azt kívánta az egybegyűlteknek, hogy az új magyar-szerb vegyeskamara működjön legalább olyan jól, mint a rendszerváltást követően létrehozott amerikai-magyar vagy német-magyar, és ehhez hozzátette: "ami jó a szerbeknek-magyaroknak a határ túloldalán, az jó a magyaroknak-szerbeknek a határ innenső oldalán", majd "sikeres száz évet" kívánt a magyar és szerb vállalkozóknak.