Várisok képviselték Magyarországot a vajdasági Topolyán megszervezett TOLERANCIA táborban
A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza sorrendben harmadszor rendezte meg 18-27 éves fiatalok számára 2009.07.26-08.01 között a vajdasági (Szerbia) Topolyán a III. Dunamenti Ifjúsági Tolerancia Tábort (DITT). A helyszínre mintegy 150 fiatalt vártak, akik számára ezzel a találkozóval Európa kapui nyílhattak meg. Elsősorban új ismeretek szerzésének, kapcsolatok és barátságok létrehozásának lehetőségét kezdeményezték az alapítók. A dunai identitás hasonlóságainak és különbözőségeinek felfedezése illetve építése volt a cél. A tábor rendkívül gazdag és színes programmal várta lakóit, amelynek ékes bizonyítéka az alább olvasható résztvevői élménybeszámoló. Az eseményt megtisztelte valamennyi nemzet számos parlamenti, regionális, Európa tanácsi képviselője, akik a társadalmi-gazdasági problémákról tartottak előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket.
A BKMÖ elöljáróinak köszönhetően a több mint tíz ország között Magyarországot Bács-kiskun Megye, ezen belül pedig a kiskunhalasi illetőségű, ám megyei fenntartásban működő Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai képviselték. A találkozó hivatalos nyelve az angol volt, így kiváló lehetőség adódott a nyelv autentikus környezetben való gyakorlására is. Külön büszkeség számunkra, hogy a záró eseményen fiataljaink együttműködő munkája, felkészültsége kiemelt elismerésben részesült.
És íme a leghitelesebb információ azoktól, akik személyesen is megtapasztalhatták, egy hétig gyakorolhatták a toleranciát.
Tolerancia tábor 2009
Amikor megtudtuk, hogy részt vehetünk a Tolerancia táborban, még nem is igazán voltunk tisztában azzal, hogy ez a rendezvény mit takar pontosan, hiszen addig még nem hallottunk róla. Aztán nemsokára megkaptuk a programtervet, és már pontos képünk lett a tábor céljáról és az ott folyó munkáról. Így nagy izgalommal vártuk a július 26-át, hogy végre elindulhassunk Topolyára.
Délután megérkeztünk a táborba, aminek a helyszíne egy mezőgazdasági középiskola volt. Itt a termekben voltunk elhelyezve. Leraktuk a csomagjainkat, azután pedig sétáltunk egyet a csoportvezetőinkkel az iskola melletti tó partján. Már aznap este, a tábor ünnepélyes megnyitója után koncertek vártak minket a belvárosban felállított színpadnál. A fellépők az AlterNacija színházi tánccsoport, Aleksandar Dujin zenekara és Perpetum Mobile együttes voltak. A további napokon is nagyon sokszínű programok vártak minket, többek között színházi előadást is láthattunk. Az esti programok minden nap éjfélig tartottak, utánuk pedig a csoportvezetők kísértek minket vissza a táborba.
Aleksandar Dujin zenekara
A második napon már a mindennapi délelőtti programok is kezdetüket vették. A nyolc órai zenés ébresztő és a reggeli után minden nap besétáltunk a városba, ahol két program várt minket. 9 óra 30 perctől 11 óráig előadásokat hallhattunk a gazdasági világválságról, a globális felmelegedésről és az Európai Unió kihívásairól, a Duna menti régió regionális hálózat távlatairól. A délelőtt második programjának címe: Milyennek ismertem meg a régiót? Ez annyit takart, hogy minden nemzetiségű csapat kapott egy várost, amiről egy prezentációt kellett készítenie és a táborlakók előtt előadni. Így a hét folyamán bemutattuk egymás lakóhelyét, kultúráját, ételeit, zenéjét. A mi csapatunknak Ulm városát kellett bemutatni szerdán, a mi lakóhelyünket pedig a Kelet-Szerbiából érkezett táborlakók mutatták be pénteken. A tábor egyik legemlékezetesebb és meghatóbb pillanata volt, amikor az előadásuk elején felcsendült a magyar himnusz. A délelőtti és az esti programokon is mindig jelen volt a média is, a hét folyamán többször is kértek interjút TV-k (Duna TV és a topolyai TV), rádiók, újságok.
Délutánonként szabad program volt, gyakran lementünk a tóra, vízibicikliztünk, csúszdáztunk és beváltottuk a lángos-kuponjainkat. (Merthogy az amúgy nagyon is bőséges étkezések mellé mindenki kapott még négy kupont, amit lángosra lehetett váltani a strandon.) De a strandoláson kívül más programok is vártak minket délutánonként. Volt salsa-tanfolyam, kosárfonás, gyöngyfűzés, szövés, nemezelés. A hét végén mind a 144 táborlakónak írnia kellett egy fogalmazást angolul a táborról, az élményeiről, amik közül kiválasztottak tízet, amit az íróiknak a záró esten kellett felolvasni.
Délutáni szabad program, gyöngyfűzés
Utolsó este ünnepélyes záróműsorra került sor a városközpontban. Az este számunkra különleges pontja volt, amikor felhívtak a színpadra és fel kellett olvasnunk a folgalmazásból egy részletet.
Persze nem felejthetjük ki a hét talán leglényegesebb pontját, a nemzetek közötti kapcsolatok létrejöttét. A tábor programjai angolul folytak, így könnyen át tudtuk hidalni a nyelvi különbségeket. A szobákban viszonylag sokan voltunk, de itt ez is pozitívum volt, hiszen így több emberrel tudtunk- és kellett is, hiszen egymásra voltunk utalva- kommunikálni. A tábor végére mindenkinek sikerült barátokat szereznie, akikkel Interneten tudjuk tartani a kapcsolatot.
Fontos még, hogy megemlítsük a tábor névadó gondolatát, a toleranciát. Ez az egy hét kiváló lehetőség volt a tolerancia gyakorlására, és úgy gondoljuk, hogy ez minden táborlakónak sikerült is. Nagyon jól éreztük magunkat ezen az egy héten. Nagyon szívesen mennénk jövőre is. Köszönjük a lehetőséget. Büszkék vagyunk, hogy érdemesek lehettünk régiónk, országunk képviseletére.
(várisok)
Szólj hozzá a fórumon!
Küldjön képeslapot ismerősének!
Bács-Kiskun megye Online
És íme a leghitelesebb információ azoktól, akik személyesen is megtapasztalhatták, egy hétig gyakorolhatták a toleranciát.
Tolerancia tábor 2009
Amikor megtudtuk, hogy részt vehetünk a Tolerancia táborban, még nem is igazán voltunk tisztában azzal, hogy ez a rendezvény mit takar pontosan, hiszen addig még nem hallottunk róla. Aztán nemsokára megkaptuk a programtervet, és már pontos képünk lett a tábor céljáról és az ott folyó munkáról. Így nagy izgalommal vártuk a július 26-át, hogy végre elindulhassunk Topolyára.
Délután megérkeztünk a táborba, aminek a helyszíne egy mezőgazdasági középiskola volt. Itt a termekben voltunk elhelyezve. Leraktuk a csomagjainkat, azután pedig sétáltunk egyet a csoportvezetőinkkel az iskola melletti tó partján. Már aznap este, a tábor ünnepélyes megnyitója után koncertek vártak minket a belvárosban felállított színpadnál. A fellépők az AlterNacija színházi tánccsoport, Aleksandar Dujin zenekara és Perpetum Mobile együttes voltak. A további napokon is nagyon sokszínű programok vártak minket, többek között színházi előadást is láthattunk. Az esti programok minden nap éjfélig tartottak, utánuk pedig a csoportvezetők kísértek minket vissza a táborba.
Aleksandar Dujin zenekara
A második napon már a mindennapi délelőtti programok is kezdetüket vették. A nyolc órai zenés ébresztő és a reggeli után minden nap besétáltunk a városba, ahol két program várt minket. 9 óra 30 perctől 11 óráig előadásokat hallhattunk a gazdasági világválságról, a globális felmelegedésről és az Európai Unió kihívásairól, a Duna menti régió regionális hálózat távlatairól. A délelőtt második programjának címe: Milyennek ismertem meg a régiót? Ez annyit takart, hogy minden nemzetiségű csapat kapott egy várost, amiről egy prezentációt kellett készítenie és a táborlakók előtt előadni. Így a hét folyamán bemutattuk egymás lakóhelyét, kultúráját, ételeit, zenéjét. A mi csapatunknak Ulm városát kellett bemutatni szerdán, a mi lakóhelyünket pedig a Kelet-Szerbiából érkezett táborlakók mutatták be pénteken. A tábor egyik legemlékezetesebb és meghatóbb pillanata volt, amikor az előadásuk elején felcsendült a magyar himnusz. A délelőtti és az esti programokon is mindig jelen volt a média is, a hét folyamán többször is kértek interjút TV-k (Duna TV és a topolyai TV), rádiók, újságok.
Délutánonként szabad program volt, gyakran lementünk a tóra, vízibicikliztünk, csúszdáztunk és beváltottuk a lángos-kuponjainkat. (Merthogy az amúgy nagyon is bőséges étkezések mellé mindenki kapott még négy kupont, amit lángosra lehetett váltani a strandon.) De a strandoláson kívül más programok is vártak minket délutánonként. Volt salsa-tanfolyam, kosárfonás, gyöngyfűzés, szövés, nemezelés. A hét végén mind a 144 táborlakónak írnia kellett egy fogalmazást angolul a táborról, az élményeiről, amik közül kiválasztottak tízet, amit az íróiknak a záró esten kellett felolvasni.
Délutáni szabad program, gyöngyfűzés
Utolsó este ünnepélyes záróműsorra került sor a városközpontban. Az este számunkra különleges pontja volt, amikor felhívtak a színpadra és fel kellett olvasnunk a folgalmazásból egy részletet.
Persze nem felejthetjük ki a hét talán leglényegesebb pontját, a nemzetek közötti kapcsolatok létrejöttét. A tábor programjai angolul folytak, így könnyen át tudtuk hidalni a nyelvi különbségeket. A szobákban viszonylag sokan voltunk, de itt ez is pozitívum volt, hiszen így több emberrel tudtunk- és kellett is, hiszen egymásra voltunk utalva- kommunikálni. A tábor végére mindenkinek sikerült barátokat szereznie, akikkel Interneten tudjuk tartani a kapcsolatot.
Fontos még, hogy megemlítsük a tábor névadó gondolatát, a toleranciát. Ez az egy hét kiváló lehetőség volt a tolerancia gyakorlására, és úgy gondoljuk, hogy ez minden táborlakónak sikerült is. Nagyon jól éreztük magunkat ezen az egy héten. Nagyon szívesen mennénk jövőre is. Köszönjük a lehetőséget. Büszkék vagyunk, hogy érdemesek lehettünk régiónk, országunk képviseletére.
(várisok)
Szólj hozzá a fórumon!
Küldjön képeslapot ismerősének!
Bács-Kiskun megye Online