Elképesztő újítás Bugacházán, irány az ökofaluvá válás
Tulajdonképpen világszenzációnak számító innovációt hoztak létre Bugacházán, a megoldást kellemetlen kényszer szülte, de egy olyan felfelé ívelő úton indította el a települést, hogy nemsoká ökofaluvá is válhat. A helyi szennyvízrendszer egyedülálló megoldás lehet a hazai kistelepüléseknek.
A Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója keresett egyik projektjének telepet, a település vezetője, Kerekes László Zoltán pedig gyakorlatilag rendelkezésére bocsátotta a falut, amely egészen eddig problémákkal küzdött.
A szennyvízkezelés a községben ugyanis egyáltalán nem volt megoldott, ráadásul környezetvédelmi területekkel határolt faluról van szó, bármilyen kisvállalkozói kézben lévő infrastruktúra nélkül. A falusiaknak pedig nem biztos, hogy belefér az alkalmankénti szennyvíztisztítás több tízezer forintos, más településről érkező vállalkozóknak fizetendő összeg.
Fontos a megfelelő módon elvezetni a szennyvizet
Most viszont e rendszer kiépítésével nemhogy megoldódott a gondjuk, hanem lett egy kis “oktató tavacskájuk” szökőkúttal, ahol a kicsiknek magyarázhatják el, hogyan lesz élet a szennyvíz megfelelő használatából, és további fejlesztések felé nyitnak.
A projekt kísérleti fázisból gyakorlatba történő áthelyezése óta Bugacháza fejlődése mintha 180 fokos fordulatot vett volna. A háztartási szennyvíz környezetkímélő módon hatalmas szennyvíztárolók helyett a természetbe kerül vissza egy több lépcsőben történő tisztítás után.
Van egy előülepítő, egy úgynevezett gyökérzónás tisztítórendszer és egy utótisztító tó szikkasztómezővel. Nincs viszont bűz, nincs hatalmas, zajos és költséges üzem, emellett a kiépített rendszer nem drágább az ismerteknél, üzemben tartása ellenben lényegesen olcsóbb.
A szennyvízzel távozó mérgező anyagok, tisztítószerek még az előtisztítóban kiülepednek, az iszap pedig a mélyebb rétegek, főleg klóros mérgeit megköti. Nem utolsó sorban ez az egyik lehető legkörnyezetbarátabb megoldás, ami tetszik a helyieknek, és további öko lépésekben gondolkodnak.
A lakosság úgy tűnik, fogékony az ötletre, a gyerekeket tanítják, a felnőttek pedig egy későbbi turisztikai fellendülést és további lehetőségeket látnak a helyzetben, és egyre több környezetbarát megoldást szeretnének falujukban tudni.
M. A.