A kötet borítójáról négy kellemes megjelenésű ifjú hölgy néz ránk. Kik ők? Muraközy Pál és Sárközy Mária leányai a Fanto fényképész műterem 1901 után készült felvételén. Külsejük hasonló, de amiben mégis különböznek: szoknya- és blúzfodraik számában és hosszában, az ujjfodrok csipkéjében és minden bizonnyal érdeklődésükben, lelkivilágukban, jövőjükre vonatkozó elképzeléseikben is.

Egyedülálló művelődéstörténeti bemutatóra készül Kecskeméten a Katona József Múzeum: valaha szétszóródott Fanto-fotók együtt lesznek láthatók a Cifrapalota dísztermében november 27-én nyíló kiállításon.

Fanto Bernát fényképész művészi színvonalú és dokumentum értékű képei több mint fél évszázad Kecskemétjét mutatják be 1891-től 1944-ig. Fiai, Lipót és Imre az első világháború után dolgoztak a Luther-palotában levő közös műteremben.

Fanto Lipót alakja ma is él még az emlékezetben, gyermekfotói sok családnál megtalálhatók.

Imre az 1930-as években a bácskai Adán is működtetett fotószalont. A múzeum munkatársai várják mindazok jelentkezését, akik Fanto-fotókat őriznek és azokat a kiállítás idejére kölcsönöznék.

(Információ: Katona József Múzeum, Székelyné Kőrösi Ilona,
T: 76/481 350, 06/30/632 0599, klio.ilona@t-online.hu)

Fanto Bernát (1865 - 1944) budapesti fényképészeti tanulmányai után, 1891-ben nyitott önálló műhelyt Kecskeméten. A legismertebb fényképész volt a városban és a környéken, és a legjobb minőségű papírképeket készítette.

Szecessziós stílusban berendezett műtermi hátterei számos korabeli felvételen megfigyelhetők. A szecessziós díszítések a papírképek keretein is megfigyelhetők. Fanto és Kluge névvel jelzett fotók 1894-től készültek. Ugyanez a cégnév megtalálható 1894 és 1905 között Gyöngyösön is. Egyes adatok szerint a gyöngyösi műteremben még a kecskeméti működés előtt megkezdte a munkát.

Kecskemét anno ...

Kecskemét mezővárosi jellegét a kötet két záró-anyaga mutatja be, amikor a városkörnyéki pusztát, tanyákat és az ott élőket láthatjuk munka közben.

A túl sok-túl kevés, illetve lényeges-lényegtelen adatok közlésére a 187. és 188. számú felvétel az egyik példa. A kötet célja kell hogy eldöntse mi a szükséges és elégséges ismeret a felhalmozottakból

Képek a régi Kecskemétről - A Szabadság tér látképe (Katona József Múzeum, Székelyné Kőrösi Ilona gyűjtése)

A főtér mai képének kialakulásában közrejátszó körülményeket elemezve kaphatunk választ arra, hogy a korábban pezsgő életű városközpontot mennyire használjuk, illetve egyáltalán használhatjuk-e úgy, ahogy elődeink tették.

 

Ősidők óta egyik fő emberi tevékenységünk, melyet a mai napig is űzünk, a kereskedés. Szervezett formájának megjelenése szükségessé tette a megfelelő hely kialakítását. Már a piacozás és a tér fogalmának kibontásakor láthatjuk, hogy a két témakör mennyire kapcsolódik egymáshoz, illetve egymás elválaszthatatlan részei

Forrás: www.kecskemet.hu

Kecskemét Online: www.keon.hu


Szóljon hozzá a Kecskemét - fórumon!