Az elmúlt hónapok gyenge állampapírpiaci folyamatainak következményeként ...

Az elmúlt hónapok gyenge állampapírpiaci folyamatainak következményeként súlyos veszteségeket könyvelhettek el az állampapír alapok befektetői rövidtávon. Bár hosszabb távon még így is jelentős hozamtöbbletre tehettek szert az ezen befektetési konstrukciót választó befektetők a banki betétekhez képest, de a költségvetési hiány körül kirobbant vita miatt beinduló hozamemelkedés a nyereség jelentős részét elvitte. A pénzpiaci alapoknál nem ilyen súlyos a kép. Ennél a jóval kisebb kockázatú (rövidebb futamidejű állampapírokat tart) konstrukciónál a hozamemelkedés következtében a banki lekötött betéteknél alacsonyabb hozamot érhettek el a befektetők az elmúlt hónapban.

Az alapok számára kedvezőtlen trendet a magyar költségvetési hiány körüli vita indította be. A jegybank folyamatosan figyelmeztette a kormányt, hogy a magas hiány miatt a maastrichti kritériumokat nem lesz képes teljesíteni az ország, melynek következtében az euró bevezetése is csúszhat (Új céldátumként egyre inkább a 2013-as év látszik reálisnak). Ezt azonban először még nem vették figyelembe a befektetők, akik ebben az időben csak az infláció csökkenő trendjére figyeltek. Az infláció gyors csökkenő trendje következtében a jegybank hónapról hónapra csökkentette a jegybanki alapkamatot és már a legbizonytalanabb befektetők is felszálltak az állampapírvonatra, hogy részesedjenek a viszonylag alacsony kockázat mellett bezsebelhető magas hozamból.

A bomba akkor robbant, amikor az Eurostat már nem fogadta el a magyar kormány költségvetési kozmetikázását. Ennek nyomán egyértelművé vált a befektetőknek, hogy a hiány jóval magasabb lehet a vártnál és az euró övezethez való csatlakozás is csúszhat ezen ok miatt. Ehhez jöttek még hozzá a jegybank elnökének nyilatkozatai, melyek gyakran arról tanúskodtak, hogy a Monetáris Tanácsban is folynak politikai csatározások. Az 50-60 bázispontos hozamemelkedést egy gyors, mintegy 8-10 forintos euróval szembeni forintgyengülés is követte. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a lengyel választásokat a szélsőjobboldal nyerte, akik nem akarnak a jelenlegi ciklusban az euró bevezetésével foglalkozni, mert véleményük szerint még nincs itt az ideje. Ezzel dőlni látszódik a lengyel konvergencia folyamat is. A lengyel hozamok emelkedése hatással volt az egész régióra. A magyar állampapírpiaci hozamok újabb 20-40 bázisponttal emelkedtek. Persze a hozamok további emelkedését segítették az újabb és egyre borúlátóbb jegybanki nyilatkozatok is.

A hozamok újabb emelkedése már limitált lehet, hiszen elemzők szerint a jegybank továbbra is 6%-on tarthatja az irányadó kamatot a csökkenő infláció miatt. A kedélyek hamar megnyugodhatnak, ha a magyar költségvetési hiánnyal és a lengyel helyzettel is megbékélnek a befektetők. Ebben az esetben ismét a csökkenő infláció kerülhet előtérbe. 2006-ban ugyanis az ÁFA legmagasabb kulcsának 25%-ról 20%-ra csökkentése miatt az infláció 1,5% közelébe csökkenhet. Bár a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint ezt az egyszeri hatást nem fogják figyelembe venni a Monetáris Tanács kamatdöntésekor, de 4,5%-os reálkamat fenntartása ebben az esetben sem lehet indokolt. A legfőbb kérdés az, hogy 2006 után tényleg fel fog-e pörögni újból az infláció, vagy egy alacsonyabb szinten 2% környékén sikerül stabilizálni azt (lásd Csehország). Ebben az esetben lényegesen alacsonyabb kamatszint mellett is stabil maradhatna a forint árfolyama.

Amennyiben a hozamok ismét lefelé fordulnak, akkor a befektetők ennek köszönhetően a banki betétek feletti hozamokat érhetnek majd el a pénzpiaci és államkötvény alapok segítségével. A pénzpiaci alapokba fektetve ugyanis részesedhetünk a rövid futamidejű diszkont-kincstárjegyek és vállalati kötvények árfolyamának gyors visszaemelkedéséből. Úgy tehetjük ezt meg, hogy közben pénzünket nem is kell lekötnünk. A pénzpiaci alapokból ugyanis alacsony költséggel bármikor kivehetjük pénzünket, amikor arra szükségünk van. A bankbetéteknél ugyanakkor manapság 3 hónapra is le kell kötnünk szabad tőkénket, hogy 6-7% közötti kamatot érjünk el.

Az államkötvényekbe fektető alapok a hosszabb hátralévő futamidejük (duration) következtében nagyobb mértékben részesedhetnek az állampapírpiaci hozamok újbóli csökkenéséből. Ennél a konstrukciónál azonban lényegesen magasabb kockázatot vállal a befektető, hiszen itt nagyobb valószínűséggel fordulhat elő negatív hozam is rövidtávon a hozamok további emelkedése esetén. A nagyobb kockázat mellé azonban rövidtávon a hozamok újbóli csökkenése esetén magasabb hozam is párosulhat. Éppen ezért a jelenlegi piaci helyzetben jó döntés lehet egy állampapírokba fektető befektetési alap jegyeinek vásárlása. Fontos azonban kihangsúlyozni azt, hogy a régióban továbbra is nyugtalanok a befektetők, így célszerű valamilyen stop-loss szintet meghatározni befektetésünkhöz. Például, ha a hosszú hozamok tartósan meghaladják a 7%-os szintet, akkor visszaváltjuk befektetési jegyeinket. Ezt a befektetési jegyek már hangsúlyozott likviditása biztosítja. Az államkötvény alapoknál azonban vannak olyan alapkezelők, akik a bizonyos időszakon belüli visszaváltás esetén (pár nap) extra díjjal büntetik a befektetőt. Így a befektetési jegy vásárlásakor ezt se mulasszuk el megkérdezni befektetési tanácsadónktól, mert ennek mértéke akár több százalék is.

A következő grafikonok segítséget nyújthatnak abban, hogy az egyes befektetési alapok közül melyiket is válasszuk. Bár azt hangsúlyozni kell, hogy a múltbeli hozamok alakulása nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamra egyik befektetési alapnál sem.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)