Erdőtűz-konferenciát rendeztek Kecskeméten - Kecskemét
Kecskemét - Tűzoltó és erdészeti szakemberek, érintett polgármesterek, megyei katasztrófavédelmi igazgatók részvételével erdőtűz-konferenciát rendezett Kecskeméten október 10-én a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (BKMKI).
A rendezvény célja volt a területi és helyi szintű feladatok egységes értelmezése és pontosítása, az idén nyári erdőtüzek oltásakor szerzett tapasztalatok kicserélése, valamint az esetleges védekezési feladatokra való közös felkészülés – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól.
A konferenciát a házigazda katasztrófavédelmi igazgató, Geiger János mk. pv. ezredes nyitotta meg. Beszélt a természeti katasztrófák nemzetközi megítéléséről, ismertette azt a folyamatot, amely során az ENSZ külön évtizedet szentelt a katasztrófák csökkentésének.
A bevezető szavak után a megyei közgyűlés elnöke, Bányai Gábor vette át a szót. Beszélt arról, hogy az egyre melegedő légkör, a fokozódó nyári szárazság, az egyre kisebb vízhozamú folyók előre vetítik: emelkedni fog az avar- és erdőtüzek száma, ami ellen nincs mit tenni. A közgyűlési elnök hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, és felhívta a figyelmet arra, szükséges lenne megoldást keresni a kárenyhítésre, a pénzügyi háttér rendezésére.
A következő előadásban Szatmári Imre pv. alezredes, helyettes megyei igazgató az idei, Bács-Kiskunban bekövetkezett erdőtüzekről tartott előadást. Elmondta, hogy az összes 3930 beavatkozásból tűzeset 2150 alkalommal volt, ezek közül 1802 esetben szabad téren csaptak fel a lángok. Példátlan gyakorisággal adódtak magasabb fokozatú, kiemelt események, nem ritkán egy időben, ami komoly kihívás elé állította a megyei tűzoltóságokat. Az alezredes beszélt a július végi tüzekről, kiemelve az önkéntes tűzoltóságok szerepvállalását. Mint mondta, nemcsak az erdőtüzek oltásában vettek részt, hanem amíg a hivatásosok az erdőben küzdöttek az újra és újra feléledő tüzekkel, addig az önkéntesek kezelték a városokban adódó eseteket. Természetesen nem szabad megfeledkezni az önkormányzatokról sem, amelyek szintén nagy segítséget nyújtottak, egyebek mellett a tűzoltók ellátásában is.
Farkas Sándor tű. alezredes, a BKMKI osztályvezetője a megyei erdők tűzveszélyességi besorolását ismertette, és beszélt az erdők tűzvédelmének jogszabályi alapjairól. Általánosságban megállapította, hogy az előírásokat a megyei erdőgazdálkodók közül csak a Kiskunsági Nemzeti Park és a KEFAG Rt. tartja be, a többiek nem. A tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblákat nem teszik ki, járőrszolgálatot nem működtetnek, az oltás utáni területőrzés nem megoldott, az erdők elhanyagoltak, a tűzvédelmi pászták, nyiladékok hiányoznak, oltóvíz nincs.
Az idei erdőtüzek oltásakor szerzett tűzoltói tapasztalatokat dr. Faragó Ede tű. ezredes, kecskeméti tűzoltóparancsnok ismertette. Felidézte a tüzek lehetséges keletkezési okait, a felderítés módjait, a tűzoltás taktikáját, az oltás technológiáját, a tűzoltás-vezető és maga a tűzoltás feladatait. A felmerült problémákról szólva a többi között említette, hogy hiányoztak a pontos, naprakész, részletes térképek; megoldatlan volt a tájékozódás, a helymeghatározás; nehézségekbe ütközött az oltóvíz utánpótlása, messziről kellett hozni az oltóanyagot; a kötetlen, homokos, keskeny utak, a rossz terepviszonyok, gondozatlan erdők akadályozták a tűzoltó járművek mozgását; egyszerre több, nagy kiterjedésű tűznél kellett beavatkozni, amihez kevésnek minősültek a megyében fellelhető erők, eszközök, amiket ráadásul lekötött az erdőkben megbúvó tanyák védelme.
Paksi Dénes tű. alezredes, Kiskőrös Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának parancsnoka a hírforgalmazás sajátosságaiba avatta be a jelenlévőket. Mint mondta, kiderült, hogy a híradóügyelet nincs felkészülve ilyen extrém helyzetekre, volt, hogy nem lehetett elérni az ügyeletest, mert annak egyszerre több csatornán több eseménnyel kellett kommunikálnia. A parancsnok szólt arról is, hogy ha valaki mobiltelefonról hívja a 105-ös számot, akkor az automatikusan a kecskeméti ügyeleten csörög, a 112 szintén a megyeszékhelyen, de a rendőröknél, és hosszú percekig tart, mire kiderül, kihez is tartozik tulajdonképpen az a terület, ahonnan a jelzés érkezik. Paksi Dénes elmondta, az eseteknél használták az EDR-t, de az eszközök lefedettségi problémák miatt egyes területeken nem működtek.
Antal Zoltán erdőmérnök, erdőőrzési felügyelő a KEFAG Rt. képviseletében arról beszélt, milyen szerepük lehet az erdőgazdálkodóknak az erdőtüzek oltásában és megelőzésében. A viszonyok érzékeltetésére elmondta, a magánszektor területileg elaprózódott, a Dél-Alföldi Régióban például 4600 bejelentett erdőgazdálkodó van, ebből körülbelül három és félezer Bács-Kiskun Megyében. Antal Zoltán ismertette a részvénytársaság erdeinek jellemzőit, a cég tűzvédelmi szervezetét.
Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park őrszolgálati vezetője a megyében az erdőtüzek által veszélyeztetett természeti értékeket ismertette. Beszélt arról, hogy az ő szempontjukból gyakran nagyobb természeti kárt jelent az égő erdőknek a tűz tovaterjedését szolgáló tolólapos körbehatárolása, mint az, ha hagyják égni a fákat. Tajti László elmondta, szerencsére az idén nem érte bántódás a kizárólag Magyarországon élő növénykülönlegességet, a tartós szegfűt. E növényből jelenleg az egész világon mindössze 14 ezer tő található, mindannyi idehaza. Hogy a virágot a későbbiekben se fenyegesse veszély, október 11-én az érintett tűzoltóparancsnokok a helyszínen tekintik meg a tartós szegfű élőhelyét, hogy legközelebb, ha arra keletkezik tűz, már tudják, óvatosan kell eljárniuk.
Az erdőgazdálkodók után Geiger János pv. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogyan tudnak a katasztrófavédelem területi és helyi szervei közreműködni az erdőtüzek oltásában. Mint mondta, konkrét esetben a nyári erdőtüzeknél egyebek mellett a logisztikai háttér biztosításával, a szakembergárda rendelkezésre bocsátásával, az oltóvíz, illetve üzemanyag utánpótlásáról való gondoskodással tudtak segíteni. Az igazgató többször hangsúlyozta, a megyei erők, eszközök rendelkezésre állnak, bátran kérni kell azokat, ha szükségesek. A polgármesterek figyelmét felhívta arra, hogy éljenek nyugodtan a szakalegységek bevetésének lehetőségével, a költségeket elszámolhatják, ha megfelelően dokumentálják az alkalmazást.
Utolsó előadóként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Szűcs Tamás tű. ezredes, mentésszervezési főosztályvezető emelkedett szólásra. Beszélt egyebek mellett a hazai tűzvédelem átalakulásáról, az erők, eszközök diszlokációjának a valós veszélyeztetettséghez való igazításáról. Az erdőtüzekről szólva elmondta, az ezekre való felkészülés nem csak tűzoltói feladat, figyelembe kellene venni, hogy az erdők bizonyos tekintetben olyanok, mint a veszélyes üzemek. Ott a tulajdonos kötelessége és elemi érdeke gondoskodni a védelemről, monitoring rendszerről, speciális felszerelésekről, valami hasonlóra lenne szükség az erdők tekintetében is, hiszen a tűzoltók a kőkemény, gyakran kézzel végzett munkával más vagyonát mentik. Az ezredes beszélt a légi oltás kérdéséről is. A konferencián többen hangoztatták, hogy ez a fajta oltás nagyon hatékony volt, de sok-sok órába tellett, míg megérkeztek és munkába álltak a helikopterek. Szűcs Tamás emlékeztetett arra, hogy óránként 300 ezer forintba kerül a helikopterek munkája, ma már ”barátságból” senki, a Honvédség sem küldi az eszközeit. Arra a felvetésre, hogy esetleg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek lehetne saját gépe, kijelentette: túl sokba kerülne egész évben fenntartani egy helikoptert azért, hogy évi néhány bevetésre mehessen.
www.kecskenet.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Erdőtűz-konferenciát rendeztek Kecskeméten - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: kecskemetlink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu
A konferenciát a házigazda katasztrófavédelmi igazgató, Geiger János mk. pv. ezredes nyitotta meg. Beszélt a természeti katasztrófák nemzetközi megítéléséről, ismertette azt a folyamatot, amely során az ENSZ külön évtizedet szentelt a katasztrófák csökkentésének.
A bevezető szavak után a megyei közgyűlés elnöke, Bányai Gábor vette át a szót. Beszélt arról, hogy az egyre melegedő légkör, a fokozódó nyári szárazság, az egyre kisebb vízhozamú folyók előre vetítik: emelkedni fog az avar- és erdőtüzek száma, ami ellen nincs mit tenni. A közgyűlési elnök hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, és felhívta a figyelmet arra, szükséges lenne megoldást keresni a kárenyhítésre, a pénzügyi háttér rendezésére.
A következő előadásban Szatmári Imre pv. alezredes, helyettes megyei igazgató az idei, Bács-Kiskunban bekövetkezett erdőtüzekről tartott előadást. Elmondta, hogy az összes 3930 beavatkozásból tűzeset 2150 alkalommal volt, ezek közül 1802 esetben szabad téren csaptak fel a lángok. Példátlan gyakorisággal adódtak magasabb fokozatú, kiemelt események, nem ritkán egy időben, ami komoly kihívás elé állította a megyei tűzoltóságokat. Az alezredes beszélt a július végi tüzekről, kiemelve az önkéntes tűzoltóságok szerepvállalását. Mint mondta, nemcsak az erdőtüzek oltásában vettek részt, hanem amíg a hivatásosok az erdőben küzdöttek az újra és újra feléledő tüzekkel, addig az önkéntesek kezelték a városokban adódó eseteket. Természetesen nem szabad megfeledkezni az önkormányzatokról sem, amelyek szintén nagy segítséget nyújtottak, egyebek mellett a tűzoltók ellátásában is.
Farkas Sándor tű. alezredes, a BKMKI osztályvezetője a megyei erdők tűzveszélyességi besorolását ismertette, és beszélt az erdők tűzvédelmének jogszabályi alapjairól. Általánosságban megállapította, hogy az előírásokat a megyei erdőgazdálkodók közül csak a Kiskunsági Nemzeti Park és a KEFAG Rt. tartja be, a többiek nem. A tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblákat nem teszik ki, járőrszolgálatot nem működtetnek, az oltás utáni területőrzés nem megoldott, az erdők elhanyagoltak, a tűzvédelmi pászták, nyiladékok hiányoznak, oltóvíz nincs.
Az idei erdőtüzek oltásakor szerzett tűzoltói tapasztalatokat dr. Faragó Ede tű. ezredes, kecskeméti tűzoltóparancsnok ismertette. Felidézte a tüzek lehetséges keletkezési okait, a felderítés módjait, a tűzoltás taktikáját, az oltás technológiáját, a tűzoltás-vezető és maga a tűzoltás feladatait. A felmerült problémákról szólva a többi között említette, hogy hiányoztak a pontos, naprakész, részletes térképek; megoldatlan volt a tájékozódás, a helymeghatározás; nehézségekbe ütközött az oltóvíz utánpótlása, messziről kellett hozni az oltóanyagot; a kötetlen, homokos, keskeny utak, a rossz terepviszonyok, gondozatlan erdők akadályozták a tűzoltó járművek mozgását; egyszerre több, nagy kiterjedésű tűznél kellett beavatkozni, amihez kevésnek minősültek a megyében fellelhető erők, eszközök, amiket ráadásul lekötött az erdőkben megbúvó tanyák védelme.
Paksi Dénes tű. alezredes, Kiskőrös Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának parancsnoka a hírforgalmazás sajátosságaiba avatta be a jelenlévőket. Mint mondta, kiderült, hogy a híradóügyelet nincs felkészülve ilyen extrém helyzetekre, volt, hogy nem lehetett elérni az ügyeletest, mert annak egyszerre több csatornán több eseménnyel kellett kommunikálnia. A parancsnok szólt arról is, hogy ha valaki mobiltelefonról hívja a 105-ös számot, akkor az automatikusan a kecskeméti ügyeleten csörög, a 112 szintén a megyeszékhelyen, de a rendőröknél, és hosszú percekig tart, mire kiderül, kihez is tartozik tulajdonképpen az a terület, ahonnan a jelzés érkezik. Paksi Dénes elmondta, az eseteknél használták az EDR-t, de az eszközök lefedettségi problémák miatt egyes területeken nem működtek.
Antal Zoltán erdőmérnök, erdőőrzési felügyelő a KEFAG Rt. képviseletében arról beszélt, milyen szerepük lehet az erdőgazdálkodóknak az erdőtüzek oltásában és megelőzésében. A viszonyok érzékeltetésére elmondta, a magánszektor területileg elaprózódott, a Dél-Alföldi Régióban például 4600 bejelentett erdőgazdálkodó van, ebből körülbelül három és félezer Bács-Kiskun Megyében. Antal Zoltán ismertette a részvénytársaság erdeinek jellemzőit, a cég tűzvédelmi szervezetét.
Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park őrszolgálati vezetője a megyében az erdőtüzek által veszélyeztetett természeti értékeket ismertette. Beszélt arról, hogy az ő szempontjukból gyakran nagyobb természeti kárt jelent az égő erdőknek a tűz tovaterjedését szolgáló tolólapos körbehatárolása, mint az, ha hagyják égni a fákat. Tajti László elmondta, szerencsére az idén nem érte bántódás a kizárólag Magyarországon élő növénykülönlegességet, a tartós szegfűt. E növényből jelenleg az egész világon mindössze 14 ezer tő található, mindannyi idehaza. Hogy a virágot a későbbiekben se fenyegesse veszély, október 11-én az érintett tűzoltóparancsnokok a helyszínen tekintik meg a tartós szegfű élőhelyét, hogy legközelebb, ha arra keletkezik tűz, már tudják, óvatosan kell eljárniuk.
Az erdőgazdálkodók után Geiger János pv. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogyan tudnak a katasztrófavédelem területi és helyi szervei közreműködni az erdőtüzek oltásában. Mint mondta, konkrét esetben a nyári erdőtüzeknél egyebek mellett a logisztikai háttér biztosításával, a szakembergárda rendelkezésre bocsátásával, az oltóvíz, illetve üzemanyag utánpótlásáról való gondoskodással tudtak segíteni. Az igazgató többször hangsúlyozta, a megyei erők, eszközök rendelkezésre állnak, bátran kérni kell azokat, ha szükségesek. A polgármesterek figyelmét felhívta arra, hogy éljenek nyugodtan a szakalegységek bevetésének lehetőségével, a költségeket elszámolhatják, ha megfelelően dokumentálják az alkalmazást.
Utolsó előadóként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Szűcs Tamás tű. ezredes, mentésszervezési főosztályvezető emelkedett szólásra. Beszélt egyebek mellett a hazai tűzvédelem átalakulásáról, az erők, eszközök diszlokációjának a valós veszélyeztetettséghez való igazításáról. Az erdőtüzekről szólva elmondta, az ezekre való felkészülés nem csak tűzoltói feladat, figyelembe kellene venni, hogy az erdők bizonyos tekintetben olyanok, mint a veszélyes üzemek. Ott a tulajdonos kötelessége és elemi érdeke gondoskodni a védelemről, monitoring rendszerről, speciális felszerelésekről, valami hasonlóra lenne szükség az erdők tekintetében is, hiszen a tűzoltók a kőkemény, gyakran kézzel végzett munkával más vagyonát mentik. Az ezredes beszélt a légi oltás kérdéséről is. A konferencián többen hangoztatták, hogy ez a fajta oltás nagyon hatékony volt, de sok-sok órába tellett, míg megérkeztek és munkába álltak a helikopterek. Szűcs Tamás emlékeztetett arra, hogy óránként 300 ezer forintba kerül a helikopterek munkája, ma már ”barátságból” senki, a Honvédség sem küldi az eszközeit. Arra a felvetésre, hogy esetleg a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek lehetne saját gépe, kijelentette: túl sokba kerülne egész évben fenntartani egy helikoptert azért, hogy évi néhány bevetésre mehessen.
www.kecskenet.hu
Szóljon hozzá fórumunkon: Erdőtűz-konferenciát rendeztek Kecskeméten - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét - Kecskemét
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: kecskemetlink.mconet.biz
A hír támogatója:
Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu