Fejlesztés a kecskeméti óvodákban - Kecskemét
Kecskemét - A múlt héten beiratkoztak a leendő kecskeméti első osztályosok a választott iskolákba.
A gyerekek átlagosan hat és fél évesek, amikor először beülnek az iskolapadba, azonban az értelmi fejlettség szintjét tekintve óriási különbségek lehetnek köztük. Ahhoz, hogy egy gyerek ne lemaradással kezdje iskolás éveit, óvodás korban még sokat tehetünk.
A gyerekek átlagosan hat és fél évesek, amikor először beülnek az iskolapadba, azonban az értelmi fejlettség szintjét tekintve óriási különbségek lehetnek köztük. Ahhoz, hogy egy gyerek ne lemaradással kezdje iskolás éveit, óvodás korban még sokat tehetünk.
Iskolába lépéskor években lehet kifejezni a gyerekek közti különbséget. Vannak, akik a négyévesek értelmi fejlettségi szintjén kezdik meg az első osztályt, ugyanakkor vannak, akik már a nyolcévesek szintjén állnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a különbségek az évek során csak tovább nőnek.
Játékosan tanulni a kecskeméti óvodákban
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatói kidolgoztak egy rendszert, ami készségekre lebontva képet ad a gyerekek fejlettségéről. Megmutatja, hogy kinek melyik területen van megkésettsége, a lemaradás ledolgozásához pedig fejlesztő eszközöket, azaz játékgyűjteményeket is kidolgoztak.
- Óvodai fejlesztő programokat működtetünk középső- és nagycsoportban, melynek során azt tapasztaltuk, hogy jelentősen meg lehet gyorsítani ezekkel a játékokkal a gyerekek fejlődését. Kétévnyit le lehet dolgozni a gyerek elmaradásából, ha nincs organikus sérülése – tudtuk meg Józsa Krisztián egyetemi docenstől.
A cél leginkább azoknak a területeknek a fejlesztése, ami az iskolai tanulás fontos előfeltétele. Az országos tapasztalatok ugyanis azt mutatják az elsős gyerekek 15-20 százaléka nem iskolaérett. Az óvodai készségfejlesztő játékoknak így kulcs szerepe van a fejlődésben. Miközben a gyerek élménygazdag módon játszik, a háttérben egy tudatos készségfejlesztés működik.
- Vannak olyan készségek, amik eredményesen fejleszthetők az óvodában, például a társas készségek, a számolási készségek, de például a finommotorika, ami elengedhetetlen az írástanuláshoz, erősen kötött az idegrendszer éréséhez. Ezt ki kell várni, nem lehet gyorsítani. A diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia kialakulásának sok esetben nem idegrendszeri sérülés az oka, hanem ezeknek az előfeltételeknek a hiánya - mondta Józsa Krisztián.
Mesealapú tudás
A Széchenyi Sétányi Óvoda intézményi sajátossága, hogy az óvónők projektmódszerrel segítik a gyerekek fejlődését.
- A projektek egy-egy mesének az ismeretanyagára épülnek, hiszen mi állna közelebb a gyerekekhez, mint a mese, amely ugyanúgy építkezik, mint a gyermek gondolkodása. Ehhez kapcsoljuk azokat a tudástartalmakat, amikkel meg kell ismerkedniük az óvodásoknak- tudtuk meg Ferenczyné Kerekes Edittől, az óvoda vezetőjétől.
Minden gyermekre egyéni fejlesztési terv készül, amiben figyelembe veszik az egyéni fejlettséget és érési ütemet.
- Azt tapasztaljuk, hogy a mai gyerekek nagyon értelmesek, mivel nagyon sok a számukra elérhető információ. A motorikus, szociális képességek mellett a nyelvi kommunikációs képességeket fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A családoknak ma egyre kevesebb ideje jut beszélgetésre, pedig – mérések bizonyítják-, hogy az a gyermek, akinek minden este mesélnek, három évvel haladja meg saját korcsoportját anyanyelvi szinten - mondta lapunknak az óvodavezető.
Gál Orsolya
Ovi-suli az óvodai fejlesztésekre építve
Józsa Krisztián szerint az első osztály módszertanát sokkal közelebb kellene hozni az óvodához, mivel jelenleg nem a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő. Ezt a célt szolgálja a Kecskeméten egyedüliként a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában működő óvoda-iskola program.
Tizennyolc évvel ezelőtt indítottuk útjára az ovi-sulit, mivel fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola, az óvodai munkára épüljön - tudtuk meg Felföldi Károlyné igazgatóhelyettestől. A módszer lényege, hogy egy kétdiplomás tanító, aki a gyerekek elsős tanító nénije lesz, egy évig az óvodában dolgozik, és megismerkedik a nagycsoportosokkal. Nem tanít az óvodában, hanem az iskolai készségfejlesztést készíti elő. Az óvó néni pedig az első osztályban követi tovább a gyerekeket és folytatja az óvodában megkezdett munkát.
Az ovi-sulis gyerekek esetében iskolába kerüléskor nincs ijedtség, nincs félelem, és mi is pontosan tudjuk, hogy kit milyen területen kell fejleszteni – mondta lapunknak Felföldi Károlyné.
Forrás: www.kecskenet.hu
Fejlesztés a kecskeméti óvodákban - Kecskemét - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: Kecskemét linkajánló
A hír támogatója:
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz;
A gyerekek átlagosan hat és fél évesek, amikor először beülnek az iskolapadba, azonban az értelmi fejlettség szintjét tekintve óriási különbségek lehetnek köztük. Ahhoz, hogy egy gyerek ne lemaradással kezdje iskolás éveit, óvodás korban még sokat tehetünk.
Iskolába lépéskor években lehet kifejezni a gyerekek közti különbséget. Vannak, akik a négyévesek értelmi fejlettségi szintjén kezdik meg az első osztályt, ugyanakkor vannak, akik már a nyolcévesek szintjén állnak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a különbségek az évek során csak tovább nőnek.
Játékosan tanulni a kecskeméti óvodákban
A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatói kidolgoztak egy rendszert, ami készségekre lebontva képet ad a gyerekek fejlettségéről. Megmutatja, hogy kinek melyik területen van megkésettsége, a lemaradás ledolgozásához pedig fejlesztő eszközöket, azaz játékgyűjteményeket is kidolgoztak.
- Óvodai fejlesztő programokat működtetünk középső- és nagycsoportban, melynek során azt tapasztaltuk, hogy jelentősen meg lehet gyorsítani ezekkel a játékokkal a gyerekek fejlődését. Kétévnyit le lehet dolgozni a gyerek elmaradásából, ha nincs organikus sérülése – tudtuk meg Józsa Krisztián egyetemi docenstől.
A cél leginkább azoknak a területeknek a fejlesztése, ami az iskolai tanulás fontos előfeltétele. Az országos tapasztalatok ugyanis azt mutatják az elsős gyerekek 15-20 százaléka nem iskolaérett. Az óvodai készségfejlesztő játékoknak így kulcs szerepe van a fejlődésben. Miközben a gyerek élménygazdag módon játszik, a háttérben egy tudatos készségfejlesztés működik.
- Vannak olyan készségek, amik eredményesen fejleszthetők az óvodában, például a társas készségek, a számolási készségek, de például a finommotorika, ami elengedhetetlen az írástanuláshoz, erősen kötött az idegrendszer éréséhez. Ezt ki kell várni, nem lehet gyorsítani. A diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia kialakulásának sok esetben nem idegrendszeri sérülés az oka, hanem ezeknek az előfeltételeknek a hiánya - mondta Józsa Krisztián.
Mesealapú tudás
A Széchenyi Sétányi Óvoda intézményi sajátossága, hogy az óvónők projektmódszerrel segítik a gyerekek fejlődését.
- A projektek egy-egy mesének az ismeretanyagára épülnek, hiszen mi állna közelebb a gyerekekhez, mint a mese, amely ugyanúgy építkezik, mint a gyermek gondolkodása. Ehhez kapcsoljuk azokat a tudástartalmakat, amikkel meg kell ismerkedniük az óvodásoknak- tudtuk meg Ferenczyné Kerekes Edittől, az óvoda vezetőjétől.
Minden gyermekre egyéni fejlesztési terv készül, amiben figyelembe veszik az egyéni fejlettséget és érési ütemet.
- Azt tapasztaljuk, hogy a mai gyerekek nagyon értelmesek, mivel nagyon sok a számukra elérhető információ. A motorikus, szociális képességek mellett a nyelvi kommunikációs képességeket fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A családoknak ma egyre kevesebb ideje jut beszélgetésre, pedig – mérések bizonyítják-, hogy az a gyermek, akinek minden este mesélnek, három évvel haladja meg saját korcsoportját anyanyelvi szinten - mondta lapunknak az óvodavezető.
Gál Orsolya
Ovi-suli az óvodai fejlesztésekre építve
Józsa Krisztián szerint az első osztály módszertanát sokkal közelebb kellene hozni az óvodához, mivel jelenleg nem a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő. Ezt a célt szolgálja a Kecskeméten egyedüliként a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában működő óvoda-iskola program.
Tizennyolc évvel ezelőtt indítottuk útjára az ovi-sulit, mivel fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola, az óvodai munkára épüljön - tudtuk meg Felföldi Károlyné igazgatóhelyettestől. A módszer lényege, hogy egy kétdiplomás tanító, aki a gyerekek elsős tanító nénije lesz, egy évig az óvodában dolgozik, és megismerkedik a nagycsoportosokkal. Nem tanít az óvodában, hanem az iskolai készségfejlesztést készíti elő. Az óvó néni pedig az első osztályban követi tovább a gyerekeket és folytatja az óvodában megkezdett munkát.
Az ovi-sulis gyerekek esetében iskolába kerüléskor nincs ijedtség, nincs félelem, és mi is pontosan tudjuk, hogy kit milyen területen kell fejleszteni – mondta lapunknak Felföldi Károlyné.
Forrás: www.kecskenet.hu
Fejlesztés a kecskeméti óvodákban - Kecskemét - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: Kecskemét linkajánló
A hír támogatója:
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz;