Harc az uniós pénzekért
"Mérleg Nálunk csak a lakosság negyede érzékelte a belépést
A gyáriparosok szövetségében értékelték tegnap hazánk uniós csatlakozásának első éves mérlegét. A magyar bizonyítvány rendkívül közepes.
Uniós tagságunk első évéről Balázs Péter, hazánk első volt EU-biztosa azt emelte ki, hogy a hét régióból hatban az egy főre jutó GDP, vagyis bruttó nemzeti teljesítmény az uniós átlagnak csak a 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy hazánk jogosult a térségfejlesztéseket szolgáló alapok forrásainak felhasználására. Csehországban 7, Németországban 6, Görögországban pedig 5 régió élhet a strukturális alapok nyújtotta lehetőségekkel.
Gondot jelent ugyanakkor, hogy például az új tagorszá- gok alacsonyabb bérszínvonala miatt sérül a munkaerő szabad áramlásának alapjoga. Magyarországon a belépés pillanatában 99600 forint volt a nettó átlagkereset, ami egy év alatt 8,1 százalékkal, 107660 forintra nőtt, de ezzel számottevően nem kerültünk közelebb a régi uniós tizenötökhöz, ahol az átlagkereset a magyarnak a háromszorosa. A munkaerő szabad áramlása egyelőre még korlátok között van. Ha például Németországban a legolcsóbb szolgáltatást kívánják igénybe venni egy építkezésnél, akkor pusztán az alacsonyabb bérek miatt kedvezőbb árat tud adni egy lengyel, cseh vagy magyar vállalkozás, mint egy helybeli. Az ilyen megoldások is akadályba ütköznek. Ha tovább bővül az unió, akkor ez a probléma nőni fog. Ezért mindenképpen érvényt kell szerezni a meglévő EU-alkotmányos jogoknak, hangsúlyozta Balázs Péter. "
(Forrás: www.petofinepe.hu)
Uniós tagságunk első évéről Balázs Péter, hazánk első volt EU-biztosa azt emelte ki, hogy a hét régióból hatban az egy főre jutó GDP, vagyis bruttó nemzeti teljesítmény az uniós átlagnak csak a 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy hazánk jogosult a térségfejlesztéseket szolgáló alapok forrásainak felhasználására. Csehországban 7, Németországban 6, Görögországban pedig 5 régió élhet a strukturális alapok nyújtotta lehetőségekkel.
Gondot jelent ugyanakkor, hogy például az új tagorszá- gok alacsonyabb bérszínvonala miatt sérül a munkaerő szabad áramlásának alapjoga. Magyarországon a belépés pillanatában 99600 forint volt a nettó átlagkereset, ami egy év alatt 8,1 százalékkal, 107660 forintra nőtt, de ezzel számottevően nem kerültünk közelebb a régi uniós tizenötökhöz, ahol az átlagkereset a magyarnak a háromszorosa. A munkaerő szabad áramlása egyelőre még korlátok között van. Ha például Németországban a legolcsóbb szolgáltatást kívánják igénybe venni egy építkezésnél, akkor pusztán az alacsonyabb bérek miatt kedvezőbb árat tud adni egy lengyel, cseh vagy magyar vállalkozás, mint egy helybeli. Az ilyen megoldások is akadályba ütköznek. Ha tovább bővül az unió, akkor ez a probléma nőni fog. Ezért mindenképpen érvényt kell szerezni a meglévő EU-alkotmányos jogoknak, hangsúlyozta Balázs Péter. "
(Forrás: www.petofinepe.hu)