JUHÁSZ ISTVÁN, Kecskemét város díszpolgára (1925-2008) - Kecskemét
Kecskemét - Juhász István 1925. május 18-án, Nyírábrányban született, a polgári elvégzése után fémipari szakiskolában tanult.
Első munkahelye a debreceni III. sz. önálló repülőjavító műhely volt, ahonnan katonai behívóval először a Székesfehérvár melletti Sárkeresztesre, majd a Vas megyei Bük község egyik településére került, ahol szintén repülőjavító műhelyben dolgozott.
Az Építőipari Műszaki Egyetemre 1949-ben jelentkezett, s nyert felvételt. Egyetemi tanulmányait 1953-ban fejezte be, majd az akkor kötelező egyetemi munkahely kijelölése alapján került a kecskeméti 64/1-es Építőipari Vállalathoz, ahol mint technikus, majd építésvezető tevékenykedett. Innen a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Tervosztályának kikérésével került a Megyei Tanácsra, ahol 1958. november 30.-ig állt alkalmazásban.
Ezt követően, egy újabb áthelyezéssel került a Kecskeméti Városi Tanács VB. Műszaki Osztályára, ahol először főelőadóként, 1962-től csoportvezető főmérnökként, majd városi főmérnökként dolgozott egészen 1985-ben történt nyugdíjba vonulásáig.
Munkája elismeréseként többször is „Kiváló munkáért” kitüntetésben, városi tanácsosi, illetve városi főtanácsosi címben is részesült. 1984-ben az ÉVM is „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesítette.
1999-ben Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése kiemelkedő városépítészeti és a műemlékek védelmében végzett munkásságáért Kada Elek díjjal tüntette ki.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 50 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként 2003. szeptember 12.-én aranydiplomát adott át részére.
Juhász Istvánt szenvedélyesen érdekelte városunk története. Szakmai körökben elismert helytörténeti kutatóként, helytörténészként tartották számon, s közismert volt városépítészeti munkássága is. Több olyan könyvhöz is gyűjtött és készített részanyagot, amely a város építészetével, Kecskemét építészetileg kiemelkedő épületeivel foglalkozott.
A Millecentenárium tiszteletére rendezett országos pályázaton a kecskeméti városháza és színház építéstörténetét feldolgozó munkájával első díjat nyert.
Munkásságáról számtalan újságcikk és folyóirat tanúskodik. Ezek között mindenképpen indokolt megemlíteni Heltai Nándorral közösen írt könyvét, amely „Kecskemét” címmel a „Panoráma magyar városok” sorozatban jelent meg. E fontos kiadványt hosszas előkészítés után, 1984. október 9-én zárták le, s nyugdíjba vonulásának évében: 1985-ben jelent meg.
Nyugdíjas éveit is kedves városának, Kecskemétnek szentelte. A Városháza régi dokumentumai, tervrajzai között, és a levéltárban kutatott, hogy városunk történelmét, múltját még inkább megismertethesse az utódokkal. Kutatásainak és írói munkásságának szép összegzéseként született meg az 1993-ban megjelent „Fejezetek Kecskemét építészetének történelméből”, vagy az 1998-ban publikált „Kecskemét város építészettörténete”.
Történelmi kutatásai eredményeként írta meg „Kecskemét város temetőinek története” című könyvét is, mely 1999-ben jelent meg. Komoly érdeme volt abban, hogy a Szentháromság temető nem került felszámolásra, valamint abban is, hogy az új Kecskeméti Köztemető jelenlegi helyén került kialakításra. Kutatást végzett és kimutatást készített a város környékén található keresztekről, az út menti emléktáblákról is.
Aki ismerte, mindenki tudta, hogy Juhász Pista bácsitól bármit kérdezhet Kecskemét helytörténetével, építészetével kapcsolatban, biztos választ kap.
Kollegáival mindig segítőkész, barátságos és emberséges volt, nyugdíjba vonulását követően is örültek, ha találkozhattak vele, s meghallgathatták egy-egy újabb kutatással kapcsolatos anekdotáját.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Juhász István volt városi főmérnököt saját halottjának tekinti.
Emlékét Kecskemét városa kegyelettel megőrzi, hamvai 2008. május 23.-án pénteken, 13 órakor, a Kecskeméti Köztemető díszsírhelyén kerülnek elhelyezésre.
Forrás: www.kecskemet.hu
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: Kecskemét linkajánló
A hír támogatója:
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz;
Az Építőipari Műszaki Egyetemre 1949-ben jelentkezett, s nyert felvételt. Egyetemi tanulmányait 1953-ban fejezte be, majd az akkor kötelező egyetemi munkahely kijelölése alapján került a kecskeméti 64/1-es Építőipari Vállalathoz, ahol mint technikus, majd építésvezető tevékenykedett. Innen a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB. Tervosztályának kikérésével került a Megyei Tanácsra, ahol 1958. november 30.-ig állt alkalmazásban.
Ezt követően, egy újabb áthelyezéssel került a Kecskeméti Városi Tanács VB. Műszaki Osztályára, ahol először főelőadóként, 1962-től csoportvezető főmérnökként, majd városi főmérnökként dolgozott egészen 1985-ben történt nyugdíjba vonulásáig.
Munkája elismeréseként többször is „Kiváló munkáért” kitüntetésben, városi tanácsosi, illetve városi főtanácsosi címben is részesült. 1984-ben az ÉVM is „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesítette.
1999-ben Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése kiemelkedő városépítészeti és a műemlékek védelmében végzett munkásságáért Kada Elek díjjal tüntette ki.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 50 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elismeréseként 2003. szeptember 12.-én aranydiplomát adott át részére.
Juhász Istvánt szenvedélyesen érdekelte városunk története. Szakmai körökben elismert helytörténeti kutatóként, helytörténészként tartották számon, s közismert volt városépítészeti munkássága is. Több olyan könyvhöz is gyűjtött és készített részanyagot, amely a város építészetével, Kecskemét építészetileg kiemelkedő épületeivel foglalkozott.
A Millecentenárium tiszteletére rendezett országos pályázaton a kecskeméti városháza és színház építéstörténetét feldolgozó munkájával első díjat nyert.
Munkásságáról számtalan újságcikk és folyóirat tanúskodik. Ezek között mindenképpen indokolt megemlíteni Heltai Nándorral közösen írt könyvét, amely „Kecskemét” címmel a „Panoráma magyar városok” sorozatban jelent meg. E fontos kiadványt hosszas előkészítés után, 1984. október 9-én zárták le, s nyugdíjba vonulásának évében: 1985-ben jelent meg.
Nyugdíjas éveit is kedves városának, Kecskemétnek szentelte. A Városháza régi dokumentumai, tervrajzai között, és a levéltárban kutatott, hogy városunk történelmét, múltját még inkább megismertethesse az utódokkal. Kutatásainak és írói munkásságának szép összegzéseként született meg az 1993-ban megjelent „Fejezetek Kecskemét építészetének történelméből”, vagy az 1998-ban publikált „Kecskemét város építészettörténete”.
Történelmi kutatásai eredményeként írta meg „Kecskemét város temetőinek története” című könyvét is, mely 1999-ben jelent meg. Komoly érdeme volt abban, hogy a Szentháromság temető nem került felszámolásra, valamint abban is, hogy az új Kecskeméti Köztemető jelenlegi helyén került kialakításra. Kutatást végzett és kimutatást készített a város környékén található keresztekről, az út menti emléktáblákról is.
Aki ismerte, mindenki tudta, hogy Juhász Pista bácsitól bármit kérdezhet Kecskemét helytörténetével, építészetével kapcsolatban, biztos választ kap.
Kollegáival mindig segítőkész, barátságos és emberséges volt, nyugdíjba vonulását követően is örültek, ha találkozhattak vele, s meghallgathatták egy-egy újabb kutatással kapcsolatos anekdotáját.
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Juhász István volt városi főmérnököt saját halottjának tekinti.
Emlékét Kecskemét városa kegyelettel megőrzi, hamvai 2008. május 23.-án pénteken, 13 órakor, a Kecskeméti Köztemető díszsírhelyén kerülnek elhelyezésre.
Forrás: www.kecskemet.hu
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kecskemét városról!
Kecskemét linkajánló: Kecskemét linkajánló
A hír támogatója:
Pl.:Klíma DVD Hotel Autó Ingatlan Egészség Számítógép Kereső optimalizálás
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz;