Kecskemét - A kormány által támogatott, eredményes pályázat révén megújulnak a főiskola laboratóriumai, szaktantermei, interaktív tanulási környezetet és multifunkcionális tereket alakíthatnak ki, valamint bővítik és felújítják a műszaki, az agrár és a természetismereti oktatáshoz kapcsolódó épületeket - mondta a rektor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtöki bejelentése után.

Danyi József hangsúlyozta: a kormánydöntés és a Mercedes-beruházás biztosítja a főiskola jövőjét, ha élnek vele. A rektor emlékeztetett a kormány azon korábbi döntésére is, hogy 1,4 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít egy kecskeméti - a főiskolai tudásbázisára épülő - innovációs központ építésére. "Reményeink szerint a Daimler Benz konszernnel egyeztetve további oktatási fejlesztésekre lesz lehetőségünk" - tette hozzá.

Kecskeméti Főiskola - A rektor azt is elmondta, hogy a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara nem az autógyártáshoz képezett mérnököket, de a felsőfokú szakképzésben és a mérnök-informatikus képzésben már együtt tudnak működni az autógyárral.

Kecskemét - Danyi József felhívta a figyelmet arra, hogy Kecskeméten több, gépipari szakembereket és mérnököket foglalkoztató magyar és külföldi gyár települt meg, és az ő igényeiket is ki kell elégítenie a főiskolai képzésnek.

Hétfőn érkezik Kecskemétre a Daimler Benz tanácsadó cége, amely a főiskola és a város szakképző intézményeinek oktatási szerkezetét vizsgálja meg.Összesen 26,6 milliárd jut országszerte

Összesen 26,6 milliárd jut országszerte - Kecskemét

Kecskemét - Hét vidéki felsőoktatási intézmény közel 26,6 milliárd forintos fejlesztési forráshoz juthat a kormány szerdai döntése nyomán. Gyurcsány Ferenc kiemelte: Magyarország jövőjét az oktatás, a felsőoktatás határozza meg. A kormány szerdai és korábbi döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közölte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elsősorban olyan felsőoktatási pályázatokat támogatnak, amelyek döntően a műszaki, természettudományi és informatikai ismeretek oktatását segítik.

A tárcavezető elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az első körben tavasszal hat felsőoktatási intézmény nyert mintegy 29 milliárd forint támogatást. A szerdán született kormánydöntés alapján a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz. Kitért arra, hogy a második körben eredetileg szánt 21,7 milliárd forint keretet megnövelték 4,8 milliárd forinttal, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata is lesz támogatás.

Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte: az év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte fenntarthatósági, illetve az integrációra törekvés szempontjait.

A fejlesztési miniszter kitért arra, a befektetők számára a magyarországi helyszín kiválasztásakor fontos szerepet játszik, hogy a magasan képzett munkaerő jó áron áll rendelkezésre. Emlékeztetett arra, hogy a Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásaival együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. A miniszter szerint ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés "kéz a kézben jár".

Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll. Az elmúlt másfél évtizedben a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó, a kormányzat most a minőséget kívánja a középpontba állítani - mondta. Szerinte a világ felsőoktatása a színvonalról szól. Hiller István egy kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Magyarországon legutóbb 2007-ben értékelték a felsőoktatás minőségének alakulását. (A bolognai folyamatban érintett országok kétévente értékelnek.) A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország tavaly teljes elismerést és a továbbiakhoz bíztatást kapott.

Pokorni nem lelkesedik

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa az elhangzottakra reagálva közölte: a kisebbségi kormány által eddig bejelentett nagy ívű felsőoktatási fejlesztések alig váltak valóra. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere közleményében azt írta, hogy a Gyurcsány-kormányok minden eddiginél nehezebb helyzetbe hozták a felsőoktatást, mivel "több százmilliárd forinttal adósították el a főiskolákat és egyetemeket, semmit nem tettek az akkreditációs rendszer megújítása érdekében és mind a mai napig képtelenek voltak a jövőre induló mesterképzések felvételi rendszerének kidolgozására".

Az ellenzéki politikus szerint a megszorító intézkedések és a szociális válság olyan drámai mértékben növelték meg a családok terheit, hogy több tízezer fiatal esett el a diploma megszerzésének lehetőségétől, egy jobb, könnyebb élettől.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a tandíj bevezetésének állandó lebegtetése és "a képzési szerkezet meggondolatlan átalakítása" miatt az elmúlt évtizedben soha ilyen kevesen nem jelentkeztek főiskolára és egyetemre, mint idén. Míg 2004-ben még 167 ezren, 2008-ban már mindössze 96 ezren kérték felvételüket valamely felsőoktatási intézménybe.