Tovább bővül az új lakáspiac, az év első felében a tavalyinál 11 százalékkal több, mintegy 15 ezer lakás kapott ...

Tovább bővül az új lakáspiac, az év első felében a tavalyinál 11 százalékkal több, mintegy 15 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 10 százalékkal kevesebb, csaknem 25 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt. A megvalósított és a tervezett építkezések mind jobban a fővároshoz kötődnek, máshol a fékezés jelei mutatkoznak.

Még a futást sem lehet egy pillanat alatt abbahagyni, az ember lába akaratlanul is tovább mozog, hát még egy száguldó gyorsvonat tehetetlensége mekkora, a fékút annál hosszabb, minél nagyobb volt a sebesség - ezt még az is tudja, aki mindjárt az elején elveszette a fonalat fizikából. Hogy az expresszre felszállt lakásépítésben mikor mutatkoznak a lassulás jelei, egyre nehezebb megjósolni, hiszen legalább két éve egyfolytában arról beszélnek az érdekeltek, hogy na most már aztán tényleg itt a vég, jönnek a csődök, átképzésre jelentkezhetnek a lakásépítők, stb, stb.

Ám a negyedévente könyörtelen rendszerességgel megjelenő KSH adatok eddig minduntalan rácáfoltak a negatív prognózisokra. Nemhogy csődről, inkább mindent elsöprő építési lázról tanúskodnak legalábbis Budapesten, illetve a közép-magyarországi régióban. (Meglepő módon éppen a fővárosban és a környékén érdekeltek aggodalmaskodnak leginkább a jövő miatt.) Persze a KSH adatait rendszerint azzal söprik le az asztalról, hogy elmúlt időszakot tükröz, nem az aktuális piac megbízható barométere, végső érvként az is elhangzik, hogy jó-jó, ennyi lakást adtak át, na de mennyi áll ebből árván, üresen, eladatlanul.

Néha egészen hajmeresztő becslések kerülnek a köztudatba a vevőre váró lakások számát illetően, ám ezek megbízhatósága mellett óhatatlanul és azonnal felmerül egy másik kérdés is, akkor kinek és miért építenek ilyen ütemben a fejlesztők. Ha figyelembe vesszük a projektek másfél-két éves, rosszabb esetben tovább is húzódó kifutását és azt, hogy az elmúlt két év a pesszimizmus jegyében telt el, akkor sem releváns a számsor és a közvélekedés. Mert nem csak az új lakások száma emelkedik meredeken a fővárosban, hanem az építési engedélyeké, amit végképp macerás a piac tehetetlenségével indokolni.

Az ellentmondások feloldását talán még egy lehetséges magyarázattól várhatjuk, éspedig attól, hogy az új lakásépítés nemcsak földrajzilag osztotta meg az országot élenjáró és leszakadó régiókra, hanem a fejlesztői oldal is mind jobban polarizálódik. Akinek megy, annak egyre jobban, és ezért mind nagyobb szabású terveken töri a fejét, egy másik, nem jelentéktelen, korábban jól prosperáló körnek pedig tőkehiány, méret és egyéb problémák miatt egyre kevésbé szalad a szekér. Tévedés ne essék, nem a boom hullámaira felült szerencselovagokra gondolok - s ezért látják borúsan a helyzetet.

Az első félévi lakásépítés száraz számai pedig a következők. A KSH szerint 2005 első hat hónapjában 15 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt az országban, ez tizenegy százalékkal több, mint 2004 azonos időszakában. ( Tavaly az első félév a másfélszerese volt a 2003-as első félévnek.) Az országos összesítés mögött régiónként és településtípusonként óriási eltérések rejlenek. A közép-magyarországi régió döngetése elsöprő erejű, az összes új lakás csaknem fele, 7200 itt épült fel, Budapest pedig egymaga a felét produkálta annak, mint az egész ország 2003 első felében. A 4600 új fővárosi lakás 80 százalékkal több, mint 2004-ben volt, amikor is a rendszerváltás óta először érte el, illetve haladta meg az új lakások száma az 1990-ben regisztrált 43 ezret.

A régiós összehasonlításban még Észak- Magyarország mutat fel 33 százalékos növekedést a Heves megyei 70 százalékos, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 20 százalékos bővülés eredményeként. Nyugat -Dunántúlon Zala megye lóg ki a sorból, ahol 41 százalékkal több lakást adtak át idén, a régió másik két megyéje, Győr-Moson-Sopron és Vas lakásépítése azonban a tavalyi szint alatt maradt, annak 83 illetve 60 százalékát hozta.

Úgy tűnik, tartósan átalakult a lakásépítések szerkezete. 2003 első felében az új lakások alig egynegyedét, tavaly kicsit több mint egyharmadát, idén az állomány több mint 40 százalékát vállalkozó építették. A főváros ebben a tekintetben is kilóg a sorból, a vállalkozói körhöz itt a lakások 83 százaléka fűződik, míg a megyei jogú városokban az új lakások kevesebb mint fele a vállalkozók produktuma.

E kép másik oldala az értékesítésre történő építkezés drámai megugrása. A fővárosban 220 százalékkal emelkedett az eladásra történő építkezés, a megyei jogú városokban egynegyedével csökkent, más városokban15 százalékkal emelkedett ezek súlya. Idén először szűnt meg a családi házak túlsúlya, a többszintes, többlakásos házakban és a lakóparkokban megvalósított lakások száma elérte a családi házakban létrehozottakét. Budapesten egyre nagyobb teret nyer a lakóparki építkezés, csaknem hétszer annyi lakás, - összesen 860 darab - épült lakóparkban, mint egy évvel ezelőtt, a megyei jogú városokban azonban a tavalyi 400 helyett mindössze 149 lakóparki lakást adtak át.

A lakásboom negatív kísérőjelensége, az egyre zsugorodó alapterület. A 60 négyzetméteresnél kisebb lakások előállításában szinten Budapest az élenjáró, a tavalyi 46 százalék helyett idén már az új lakások 62 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, de országosan is bővült a kislakások száma, immár az új otthonok egyharmada nem éri el ezt a méretet. Ezzel párhuzamosan a fővárosban a felére csökkent a 100 négyzetméter felettiek aránya, és ez a trend kisebb mértékben az egész országban megfigyelhető.

Noha az új használatbavételi engedélyek száma egyesek szerint nem alkalmas a jelen folyamatainak vagy a jövendőbeli tendenciáknak a felvázolására, a kiadott új építési engedélyek alakulása, mint lakáspiaci barométer, már nagyon nehezen megkérdőjelezhető. Az országos átlag itt már, az első negyedévhez hasonlóan a lassulás jeleit mutatja, a tavalyinál 10 százalékkal kevesebb építési engedéllyel, a budapesti építési láz azonban még mindig nem enyhül.

Az eladatlan lakáshegyek (?) ellenére a tavalyi, meglehetősen magas, 6600-as bázis 15 százalékkal emelkedett, vagy újabb 7600 fővárosi lakás építése előtt vált szabaddá az út. Az építési kedv Veszprém megyében is tetőfokára hágott, ahol ugyan eddig 30 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint tavaly, azonban 70 százalékkal több építését engedélyezték az egy évvel ezelőttinél. Komárom megyében a jó teljesítmény ismétlésére készülhetnek, hiszen a csaknem 10 százalékkal több új lakás mellett a tavalyinál 26 százalékkal több építésére készülnek. Az ország többi részén azonban valóban határozottan kevesebb lakás építésére készülnek a jövőben. A negatív csúcsot Tolna megye tartja, ahol 60 százalékkal kevesebb lakás építésére készülnek a közeljövőben, ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az első félévben mindössze 187 lakást adtak át a tavalyi 431-el szemben.

Várhatóan tovább csökken a családi házak aránya, a fővárosban 70 százalékára esett vissza az ezekre kiadott engedélyek száma, ezzel egyidejűleg tovább nő a nagy lakásszámú beruházások száma a jövőben. A 15 százalékkal több lakásra kiadott engedély ugyanis a három, vagy annál több lakásos házak esetében is kevesebb megvalósítható épületet jelez.

Országosan összesen 2,2 millió négyzetméter lakóépület és 1,8 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ez a lakóépületeknél 14 százalékos csökkenést, a nem lakóépületeknél 19 százalékos növekedést jelent.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)