A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a magyar háztartások megtakarítási szokásait ...

A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a magyar háztartások megtakarítási szokásait. 2004 végén megkérdeztük a háztartásokat, hogy a jövőben milyen formába tervezik befektetni pénzüket. A háztartások 56%-ának várhatóan nem lesz olyan pénzeszköze, melynek befektetéséről dönteni tudna. 15%-nak lesz ugyan pénze, de nem kívánja semmibe se fektetni azt. További 12% a felsorolt formák egyikét sem választotta. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezek a háztartások nem tervezik előre befektetéseiket. Döntéseiket ad hoc módon hozzák, vélhetőleg a legkönnyebben elérhető formát (pl. bankbetét) választva. A maradék 17% tudatosan döntő válaszai az alábbi módon oszlanak meg a felsorolt pénzpiaci formák között.

A háztartások által választott megtakarítási formák
| |Az adott formát |
| |választók aránya |
|Banki lekötés, éven belüli |50% |
|Banki lekötés, éven túli |27% |
|Befektetéshez kötött biztosítás |13% |
|Kincstárjegy |12% |
|Egyéb forma (pl. részvény, vállalati |11% |
|kötvény) | |
|Deviza |9% |
|Államkötvény |9% |
|Befektetési jegy |9% |
Több válasz is lehetséges, az összeg meghaladja a 100%-ot.

A megtakarítási formák kedveltségi listáját a banki lekötés vezeti. A legalább egy formába fektetők több mint háromnegyede választotta ezt a lehetőséget. A többi formát közel azonos arányban választották a megkérdezettek. A tudatosan döntő háztartások 13%-a fektet befektetéshez kötött biztosításba, 12% választotta a kincstárjegyet, 9% az államkötvényt. Szintén 9% tartja pénzét devizában, 11% takarít meg egyéb formában, például részvényben, vagy vállalati kötvényben.

A magyar megtakarítások szerkezete még jelentősen eltér a fejlettebb pénz- és tőkepiaccal rendelkező országokétól. A fő különbség a megtakarítások időhorizontja. A külföldi a példák a részvények, kötvények, valamint a nem közvetlen értékpapír vagy ingatlan befektetés is gyakori (pl. befektetési alapok) magasabb arányát mutatják. A bankbetétek magas arányán is megfigyelhető, hogy a magyar lakosság hosszabb távra nem kötelezi el magát, inkább csak rövidebb távra köti le pénzét. Emellett valószínű, hogy a banki lekötés inkább kis összegeknél, vagy átmeneti megoldásként jön szóba, illetve addig, amíg viszonylag magas az elérhető kamatszint. 2004 végén a banki betétek aránya a háztartások megtakarításán belül meghaladta a 40%-ot. A két fenti arány közötti eltérésből (a megtakarítók 75%-a tervezi bankbetétbe fektetni pénzét, az összes megtakarításnak pedig 40%-a van bankbetétben) megállapítható, hogy a lakosság széles körének, de viszonylag kevés pénze fekszik ebben a formában.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)