Segítő kezek a munkához vezető úton

Segély helyett a társadalomba való visszailleszkedést, és a segélynél biztosabb megélhetést kínáló közmunkát kínálni a rászorultaknak - ebben a szellemben indította útjára új programját Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás.

A beinduló közmunka-program keretében hat órában foglalkoztatják a jelentkezőket: a mindenkori minimálbér hat órának megfelelő részével kiváltva a segélyt. Ezzel a rászorultak is jobban járnak, hiszen a segélynél lényegesen magasabb juttatáshoz jutnak. Az összességében több mint 572 milliós program jelentős pályázati támogatással valósulhat meg - Kecskemétnek és a hozzá csatlakozott településeknek 28. 610. 874 Forintot kellett biztosítani – ebből Kecskemét önrésze körülbelül 20 milliót tesz ki.

Kecskemét város és a kistérség tisztán tartására irányuló közmunka-program tervekről Sipos László, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere, Hamzáné Lakó Judit, Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás irodavezetője, Kovács András, a Közmunka Csoport programvezetője, és Csikos Imre, a Közterület Felügyelet vezetője tartottak tájékoztatót képviselők, valamint a sajtó munkatársainak részvételével.

Az „Út a munkához” program keretében megvalósuló közfoglalkoztatás 2009-ben a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás szervezésében valósul meg. A kistérség, melyet a Társulás fog össze, 18 településből áll. Közülük 13 önkormányzat döntött úgy, hogy csatlakozni kíván a közösen megvalósuló programhoz, amelyekkel együttműködési megállapodást kötött a Társulás. A közmunkaprogramban résztvevő települések: Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály és Tiszakécske.

A kecskeméti Társulási Tanács és a Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal elfogadta a Társulás által készített Közfoglalkoztatási Tervet, mely 1 éves időtartamra szól, és tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, a részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését és várható ütemezését, a feladatok ellátásához szükséges létszámot, valamint a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat.

A közcélú munka megszervezése a kecskeméti települési önkormányzat feladata. A közcélú munka megszervezését a térségi önkormányzatok felhatalmazásával a Társulás hajtja végre. A közfoglalkoztatásban résztvevő intézményekkel a Társulás egyenként szerződést kötött.

Az „Út a munkához” program igen nagy jelentőséget tulajdonít a közfoglalkoztatás tervezésének, így a közfoglalkoztatási terv az állami foglalkoztatási szervezet, az önkormányzatok és a kistérség együttműködésében elkészítve lehet igazán célratörő és hatékony, a helyi, a kistérségi igényekhez, lehetőségekhez, az érintettek képességeihez igazodó.

2009. április 1-től a törvényi előírásoknak megfelelően az önkormányzatok célja elsősorban a közfoglalkoztatás megszervezése a korábban rendszeres szociális segélyben részesülők részére, így munkavégzés útján biztosítják a segélynél magasabb összegű jövedelemszerzés vagy képzés lehetőségét.

A törvény módosítás értelmében új helyzet állt elő: aki számára a Társulás nem tud közfoglalkoztatást biztosítani, vagy az önkormányzat nem állapít meg rendszeres szociális segélyt, azok rendelkezésre állási támogatásra jogosultak. Aki azonban elutasítja a felajánlott munkalehetőséget, vagy nem kapcsolódik be a felajánlott képzési programba, az nem számíthat a jövőben álláskeresési támogatásra és rendelkezésre állási támogatásra sem.

Akik nem töltötték be a 35. életévüket, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, kötelesek az általános iskolai végzettséget biztosító képzésben, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges felkészítőn részt venni.

Szűk körben megmarad a rendszeres szociális segély lehetősége azok számára, akik egészségkárosodottak, vagy 55. életévüket betöltötték, vagy 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelnek és sem ők vagy családban élők közül más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben, és a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem tudják megoldani.

A kecskeméti munkaügyi szervezet közlése alapján az álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyen lévők száma kistérségi szinten 2048 fő, az önkormányzatokhoz az intézmények által leadott munkaerő igény kistérségi szinten pedig 1429 fő. A legtöbb tartósan munkanélküli személy a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerül ki, tehát a szakképzetlenség a munkanélküliség egyik legfőbb oka. Ahogyan a munkaerőigényekből is látszik, közterületen folyó segédmunkára van a legnagyobb igény.

Kecskemét - Elsősorban a közterület takarítása, a parkgondozás, a köztisztasági feladatok elvégzése, a fűnyírás és a parlagfű irtás azok a feladatok, melyekben a közcélú munkába bevonható személyek tevékenyen részt vehetnek. Az előző években az önkormányzatok jelentős munkaerő leépítésre kényszerültek az intézmények technikai (karbantartó, takarító, adminisztrátor, stb.) létszámára vonatkozólag, így most lehetőség nyílik állami támogatás mentén ezen feladatkörök ellátására. Pályázati lehetőség nyílik az „Út a munkához” program mellett 19 közfoglalkoztatás-szervező foglalkoztatására, akik koordinátorként segítik a Társulást a program sikeres megvalósításában.

A beérkezett igények alapján átlagosan havi 700-800 személyt tervezünk a közfoglalkoztatásba bevonni. 2009. évben 2 048 fő foglalkoztatását tervezzük. A közcélú foglalkoztatással kapcsolatos állami támogatás a bér plusz a járulékok 95%-a, a fennmaradó 5%-ot az önkormányzatok biztosítják.

A kecskeméti program a Magyar Államkincstár közreműködésével valósul meg. Az önkormányzatok is motiválva vannak a foglalkoztatás megvalósításában, ugyanis segélyezés esetén az állami támogatás mellett az önkormányzatok önereje 15%, míg közfoglalkoztatás esetén 5%.

Forrás: www.kecskemet.hu

Kecskemét Online: www.keon.hu

Szóljon hozzá a Kecskemét - fórumon!