Különösen zöld háttérrel érvényesülnek jól a színes lombúak (1). Napsütötte helyre ültessük őket, mert árnyékban nem lesz annyira élénk a színük.Tudni kell róluk azt is, hogy általában lassabban fejlődnek, kisebbre nőnek mint az alapfaj, mert kevesebb levelükben, vagy teljesen hiányzik a klorofill.

A sárgalombúak színét a levélben jelenlévő karotin adja. Az aranykőrissel a Kápolnarét környékén több helyen is találkozhatunk.

Az oszlopos aranyszil az örökzöldek ösvényének kápolna felőli végén díszlik.

A tiszafa aranytarka változatát az örökzöldek ösvényén több helyen is láthatjuk.

A bordó színt az antocián adja a levélnek. Ez egyben véd is az erős napsugárzástól, így ezek a növények nyugodtan ültethetőek tűző napra is. A bükk hegységi fafaj, az Alföldön csak igen elvétve fordul elő, ennek ellenére a vérbükkünk szépen fejlődik.(Színes lombok ösvényén a gazdasági épület közelében.)

A vöröslevelű, tövis nélküli lepényfának kihajtáskor legszebb a színe.

A kékes színű örökzöldek egyik legszebb képviselője a kék atlaszcédrus. Sajnos ezen a vidéken lassan fejlődik és valamelyest fagyérzékeny is.

Az Engelmann lúc a Sziklás-hegységből származik, talajra nem érzékeny, de párás-nedves helyet kedvel. Kihajtáskor a legszebbek kékes-ezüstös tűi.

Az Arborétum minden nap 8-19 óráig van nyitva!